hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rossz hír a kkv-knak

  • adozona.hu

Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv-nak) minősül-e. Pedig a kkv-kat megillető kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei lehetnek. A képet tovább homályosítja, hogy a NAV a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kis- és középvállalkozások definíciójának alkalmazásakor a társaság testvérvállalatának az adatait is számításba kell venni. A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, akik kiszorulhatnak a kkv státusz nyújtotta kedvezményekből – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A szabály viszonylag egyszerű: egy vállalkozás kkv-nak minősül akkor, ha egy adott naptári évben 250-nél kevesebb főt foglalkoztat és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg. Ebben az esetben a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesülnek: a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, a kkv-k élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó, valamint egyes fejlesztési adókedvezményekkel. Szintén jelentős kedvezmény, hogy a mikro- vagy kisvállalkozások mentesülnek az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól. „Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy több, állami pályázaton való részvétel feltétele a kkv minősítés, egyértelmű, hogy kitüntetett helyzetben vannak azok, akik meg tudnak felelni ezeknek a kritériumoknak” – mondja Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Ahol a bajok kezdődnek

Amennyiben egy társaság vállalatcsoportba tartozik, úgy a kkv minősítéshez nem csupán a társaságnak kell megfelelnie a fenti feltételeknek, hanem a vállalatcsoportba tartozó társaságoknak együttesen, összevonva. Ez a kitétel azonban a gyakorlatban számos probléma okozója.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nincs egyértelmű rendelkezés és iránymutatás arra, hogy mi történik, ha a vállalatcsoportba tartozó valamely társaság pénzügyi éve nem egyezik meg a naptári évvel. Melyik évet kell figyelembe venni a kkv minősítés számításánál? Mi történik, ha a vállalatcsoport összetételében év közben változás áll be – mert például valamely, a vállalatcsoportba tartozó társaságot értékesítik. Figyelembe kell-e ezt a társaságot venni avagy nem? Ugyancsak gondot okoz a mérlegek készítésének időpontja. A kkv minősítés az előző év mérlegadataiból indul ki. Azonban több országban (például Cipruson) akár egy év is eltelhet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. Ez szintén megoldhatatlan problémákhoz vezethet a gyakorlatban.

180 fokos fordulat az adóhatóság álláspontjában

Nem segíti elő az egységes jogalkalmazást az sem, hogy időközben egy, a minősítéssel kapcsolatos nagyon lényeges kérdésben az adóhatóság álláspontja is megváltozott. Míg a törvényszöveg alapján egyértelmű, hogy a társaság anyavállalatát vagy leányvállalatát a vállalatcsoportba tartozónak kell tekinteni (azaz adataikat a határértékek számításánál figyelembe kell venni), nem volt egyértelmű, hogy a testvérvállalkozások is a vállalatcsoportba tartoznak-e. Ebben az ügyben a NAV 2013-ban nyilvános állásfoglalásában kimondta: konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalatok nem tartoznak a vállalatcsoportba, a kkv definíció alkalmazásakor a testvérvállalatok pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni.

Alig egy év elteltével, idén nyáron azonban az adóhatóság fenti álláspontja gyökeresen megváltozott. A NAV közelmúltban közzétett állásfoglalása szerint a testvérvállalkozások adatait mégiscsak figyelembe kell venni a társaság kkv minősítésénél. ”Ez egyrészt nem fokozza a jogbiztonságot, másrészt az új álláspont kifejezetten rossz hír azon társaságoknak, amelyek anya- és leányvállalataik adatainak beszámításával kkv-knak minősülnének ugyan, de testvérvállalataik adatainak figyelembe vételével már nem. Az ilyen vállalkozások, amelyek száma akár a több százat is elérheti, kiszorulnak a kkv státusz nyújtotta kedvezményekből.” – hangsúlyozza Fehér Tamás.

Hogyan tovább?

A szakértő szerint a vállalkozásoknak érdemes évről évre folyamatosan figyelniük azt, hogy KKV-nak minősülnek-e vagy sem. Láthatóan az is megtörténhet, hogy változatlan jogszabályi környezet ellenére is gyökeres változás áll be a KKV minősítés egyes kritériumainak hatósági értelmezésében. Emiatt is fontos, hogy a minősítést a hazai és uniós joganyagot is értő, képzett szakértőkre bízzák az adózók.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Zöldszüret támogatása II.

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Családi gazdaság

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Műemléképület felújítása fordított vagy egyenes áfa?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X