hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Porhintés a „teljes kiőrlésű” jelző, 186 milliós GVH-bírságot kapott a Lidl

  • adozona.hu

Megtévesztő volt a Lidl Magyarország kommunikációja több „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kiderült, hogy az érintett pékáruk alapanyaga csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra.

A Gazdasági Versenyhivatal 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.

A GVH gyanúja beigazolódott. Kiderült, hogy a Lidl megtévesztette a fogyasztókat. A cég a 2020. június 6-ától alkalmazott kereskedelmi kommunikációjával, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült. Hogyha egy vállalkozás „teljes kiőrlésű” jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.

A jogsértés miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki a Lidl Magyarországra. A nemzeti versenyhatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig (évekig) tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.

Az ügy kapcsán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrenddel élők – különösen kitettek ezeknek az állításoknak.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/1/2024.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanrész értékesítése

Lepsényi Mária

adószakértő

Szja ingatlan-bérbeadás után

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 május
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink