Meddig terjed a könyvelői felelősség?

Megosztás Tetszik

Mire vonatkozhat a könyvelői felelősség? Saját érdekében meddig kell megőriznie egykori ügyfelének iratait? Olvasói kérdésre szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.

"2009-ben könyveltem egy cég anyagát. Mivel APEH ellenőrzése volt, minden iratanyagot, gépi listát, dokumentumot átadtam az ügyfélnek, illetve a hatóságnak is. Közben meg is szűnt a kapcsolat egyéb okok miatt. Kérdésem: meddig vagyok köteles a számítógépemben őrizni a könyvelési tételeket, illetve köteles vagyok-e egyáltalán megőrizni a cég könyvelési anyagát, amikor semmiféle kapcsolat nem áll fenn, és a könyvelési díjat sem kaptam meg teljesen, amiről már egyébként lemondtam" - vázolta problémáját Olvasónk.

A könyvelői felelősség szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy hogyan határozta meg, írta körül az ügyfelével kötött szerződésben a felelősség kérdését. Mivel ez nem ismert, csak általános összefüggésekre tudok rámutatni, amelyek azonban mégis érdekesek lehetnek az esetek nagy részében - írta válaszában a szakértő.

A könyvelői munkából adódó felelősség kettős: magánjogi és közjogi, de fontos megemlíteni, hogy a közvetlen felelősség alanya: kizárólag a könyvelt gazdasági személy. A könyvelői felelősség közvetett, a megrendelő gazdasági alany hárítja a felelősségét általában a könyvelőre, mintegy „közvetíti” rá, tehát a háttér dokumentáció sokszor azért szükséges, hogy egy esetleges vita, kártérítési igény esetén a könyvelő megvédje magát az esetleges támadásoktól.

A közvetett felelősségből adódik a kockázat bizonytalansága, hiszen ez csak statisztikai valószínűségen és egy előre nem látható eseményen adódik a legtöbb esetben, így az ennek elhárítására tett intézkedések egy folyamatosan működtetett kockázat-elhárítási mechanizmuson, például a bizonylatok és dokumentációk megőrzésén alapszik, amivel kapcsolatban utólag szerencsére legtöbbször kiderül, hogy ezekre nem is volt szükség, azonban ezt előre nem lehet tudni.

A gazdasági kapcsolatokban okozott kárt, hasonlóan az adózási kötelezettségből fakadó károkhoz - amennyiben abban a felróhatóan végzett könyvelési munkának is szerepe van -, a könyvelt gazdasági alany polgári jogi felelősségként, szerződésszegéssel okozott kárként fogja a könyvelővel szemben érvényesíteni a Ptk. szabályai alapján, amennyiben magánjogi szerződéses kapcsolatban állnak, jellemzően megbízási szerződés révén.

Ha a könyvelő munkaviszonyban látja el a feladatait, a Mt. munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai nyújtanak lehetőség a kárigény érvényesítésére.

Fontos megemlíteni azt a különbséget, ami a gazdasági életben okozott károkozás és az adójogi jogviszonyban okozott károkozás között fennáll. A felróhatóan végzett könyvelői munka ugyanis az első esetben a könyvelt gazdasági alany "közvetítésével" egy másik gazdasági alanynak okozott kárban jelenik meg.

Az Art. alapján a könyvelő felelőssége az alábbi területeken bírhat speciális jelentőséggel (az adóbevallást és az ebből fakadó adókötelezettséget itt nem említve csak példálózó jelleggel):
a/ a képviseleti minőségében,
b/ a bejelentési kötelezettség, különös tekintettel az általános forgalmi adóra vonatkozó kötelezettség tekintetében,
c/ a bizonylatok megőrzése tekintetében,
d/ a tudomására jutott adótitkok tekintetében,
e/ az ellenőrzési eljárásban, a hatósági eljárásban.
A könyvelő akár magánszemélyt, akár jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet képviselhet az adóeljárásban. Amennyiben eljárása nem volt megfelelő, és ez neki felróható volt, a munkajogi, illetve a polgári jogi szabályok szerint felel, attól függően, hogy milyen jogviszonyban áll.
Kiemelt jelentőségű az egyes, az Art. által megkívánt bejelentési kötelezettségek teljesítése. Mivel ezek késedelmes, hibás, valótlan adattartalmú, hiányos teljesítését a NAV mulasztási bírsággal sújtja, hasonlóan ezek elmulasztásához (Art. 172. § /1/ bekezdés a/ és c/pont), a könyvelt gazdasági alanynál így keletkezett kárt a könyvelő köteles megtéríteni a rá irányadó (munkajogi vagy polgári jogi) szabályok szerint. A bírság magánszemély esetén 200 ezer, egyébként 500 ezer forintig terjedhet.

Az adózó 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben ezek az iratok a könyvelőnek felróható módon válnak hozzáférhetetlenné, a könyvelő felel a megbízónak (adózónak) a bírságból fakadó káráért. Mulasztási bírság szabható ki a pótlás elmulasztásáért is. (Art. 172. § 20a; 20b pontok).

Tehát a leírt körülmények alapján úgy tűnik, hogy a könyvelő cég szerződéséből nem következne az adatok megőrzésének kötelme. Ugyanakkor néhány jogvita ismert, amikor nagy segítség volt, hogy rendelkezett a könyvelő dokumentumokkal saját maga érdekében. A fentiek tanulságát tekintve érdemes az Art. szerinti elévülési időn belül a szükséges dokumentációkat megőrizni. A fenti általános összefüggések mellett felhívom a figyelmet arra, hogy a konkrét szerződésektől függ, hogy hogyan sikerül a könyvelői felelősséget körülhatárolni és korlátozni, ezért ennek különös jelentősége lehet viták esetén is. Így érdemes hangsúlyozni a szerződés fontosságát és erre akár külön jogi munkát is megéri rászánni.