Adósságrendezésnél behajthatatlan követelés

Egy vevői követelésre 2021. évben 90 százalék értékvesztést számoltunk el az akkor rendelkezésre álló információk alapján, annak értékét társaságiadóalap-növelő tényezőként is figyelembe vettük. Az előző évben lezárult „természetes személyek adósságrendezési eljárásában” (Aretv.) a bíróság adósságtörlesztési tervet hagyott jóvá a szóban forgó követelés vonatkozásában, mivel a hitelezők és az adós között egyezség nem jött létre. A jóváhagyott és így végrehajtandó terv szerint a követelés 38%-át köteles a vevő megtéríteni részletfizetés formájában társaságunk részére, a fennmaradó követelésrész (62%) megfizetésére – a tervben foglaltak teljesítése esetén – társaságunk nem tarthat igényt. Az így behajthatatlanná váló követelésrészt (62%) társaságunk le kívánja írni a könyveiben mint behajthatatlan követelést, míg a fennmaradó követelésrészre (38%) az elszámolt értékvesztést 30%-ra kívánja mérsékelni, a részletfizetés miatt. Kérdés: Jogszerű-e a követelés azon részének behajthatatlan követelésként történő leírása, melynek jövőbeni térülése a hivatkozott jogszabály alapján nem lehetséges? A jogszerűen leírt követelésrészre – amennyiben az – (62%) korábbi évben társaságiadóalap-növelő tételként figyelembe vett értékvesztés kivezetése okán az figyelembe vehető-e társaságiadóalap-csökkentő tényezőként? A megváltozott körülmények miatt a 38%-nyi követelés vonatkozásában mérsékelt, visszaírt értékvesztés figyelembe vehető-e társaságiadóalap-csökkentő tényezőként? Válaszukat ezúton is köszönöm.