adozona.hu
Magyar elemzők az MNB kamatdöntéséről
//adozona.hu/altalanos/Magyar_elemzok_az_MNB_kamatdonteserol_ZQ06T7
Magyar elemzők az MNB kamatdöntéséről
Elemzők szerint a piaci várakozásoktól némileg elmaradó mértékben emelt alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank kedden. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, a jegybank a várakozásoknak megfelelően tovább szigorított a monetáris kondíciókon, bár az alapkamatot tekintve ennek mértéke miminálisan kisebb volt a vártnál.
A Századvég elemzője hozzátette, hogy ugyanakkor a vártnál jobban emelte a jegybank a kamatfolyosó alját, így az a jegybanki alapkamattal egyezik meg. A kamatfolyosó alsó szélének, illetve az alapkamatnak az emelése azonban inkább csak kommunikációs szempontból fontos – jegyezte meg.
A jegybank a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését érdemben, a jövő év vonatkozásában 1 százalékponttal visszafogta. Ez azt üzeni, hogy az infláció is alacsonyabban alakulhat a mérsékeltebb kereslet miatt. Az infláció szempontjából ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a jegybank a maginflációt a következő év közepéig 6 százalék közelébe várja, ez pedig az eddiginél nagyobb szigorítást tehet szükségessé.
A keddi döntésben a legjelentősebb szigorítás az eszközvásárlási programok lezárása. Az állampapír-vásárlások leállítása remélhetőleg a fiskális politika szigorúbbá válását is jelenti a finanszírozási környezet nehezebbé válása miatt - fűzte hozzá Regős Gábor.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a várakozásoknak megfelelően, azonban a piaci várakozásoktól elmaradva 2,40 százalékra emelkedett az alapkamat. A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna, azonban az effektív egyhetes betéti kamatot csütörtökön hirdeti meg az MNB – tette hozzá.
Suppan Gergely rámutatott arra, hogy a szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram- és olajárak, ami jelentős és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti – vélekedett.
Megjegyezte, hogy az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.
A növekedési kötvényprogram lezárásával kapcsolatban Suppan Gergely rámutatott: a bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szintén arra mutatott rá, hogy a várakozásoknak megfelelően emelt alapkamatot a jegybank, de a mértéke kissé elmaradt a 2,5 százalékos elemzői konszenzustól.
Kiemelték, a jegybank azt is jelezte, hogy lezárja az állampapírvásárlási programot és a növekedési kötvényprogramot. Állampapírokat eseti jelleggel vásárolhatnak a jövőben is, amennyiben a likviditási helyzet szükségessé teszi, de ez nem jelenti majd a monetáris politikai irányultság megváltozását.
A jegybank közleményében ismét megerősítette, hogy hosszabb ideig tartó, kiszámítható monetáris szigorítást tesznek szükségessé az inflációs folyamatok. A döntéshozók célja, hogy megtörjék az inflációs várakozások emelkedését, és mérsékeljék a másodkörös hatásokat – írja az Equilor reagálásában.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy az egyhetes betét kamata csütörtökön tovább emelkedhet, legalább 3,60 százalékra, de nem tartja kizártnak a 30 bázispontnál nagyobb mértékű emelést sem.
A jegybank kommunikációja további kamatemeléseket sugall; a rövid oldali effektív kamatszintek már a közeljövőben jóval 4 százalék fölé kerülhetnek – jegyezte meg az elemző.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelő eszközök kivezetését az év végével lezárja a jegybank, véget ér ugyanis a már eleve csökkentett üzemmódban zajló jegybanki állampapírvásárlási program és a növekedési kötvényprogram is. Szerinte ez a monetáris politika hitelességét növeli, ugyanis a lépés összhangban van a jegybank szigorító szándékával.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt emelte ki, hogy a jegybank most feljebb tolta és szűkítette a kamatsávot, ennek keretében a betéti kamatot emelte nagyobb mértékben, 80 bázisponttal. A sáv másik végét, a hitelkamatot pedig 30 bázisponttal. A lépéssel a rövid kamatokra próbál hatást gyakorolni. A többi eszközével együtt, például a devizaswappal és a rövid futamidejű kötvénnyel stabilizálni próbálja a kamatkörnyezetet.
A jegybank bejelentette az eszközvásárlási program és a növekedési kötvényprogram végét, ám utóbbinál a még folyamatban lévő tranzakciók megvalósulhatnak. „Ezek a lépések szigorítást jelentenek, amire az inflációs környezet és az inflációs várakozások miatt van szükség” – fogalmazott a szakember. Németh Dávid szerint a jelenlegi helyzetben az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betét kamatát csütörtökön várhatóan 30 bázisponttal 3,6 százalékra emeli a jegybank. „Az viszont még kérdés, hogy az év utolsó két kamattenderén lesz-e újabb szigorítás. Továbbra is arra számítunk, hogy az egyhetes betéti kamatot minimum 4 százalékos szintre emeli az MNB” – fogalmazott Németh Dávid.
Hozzászólások (0)