MNB-gyorselemzés az infláció januári alakulásáról

Megosztás Tetszik

2025 januárjában a fogyasztói árak éves összevetésben 5,5 százalékkal emelkedtek. Decemberhez képest az éves áremelkedés üteme 0,9 százalékponttal gyorsult. A maginfláció 1,1 százalékponttal emelkedett és 5,8 százalékon alakult. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 5,6 százalékra emelkedett. Havi bázison a teljes fogyasztói kosár 1,5 százalékkal, a maginflációs kosár 1,4 százalékkal drágult. Az infláció és a maginfláció is a decemberi Inflációs jelentés előrejelzési sávja felett alakult – írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az éves bázisú fogyasztóiár-index emelkedését legnagyobb részben a piaci szolgáltatások, az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek gyorsuló árdinamikája magyarázza. A decemberihez képest magasabb maginflációt szintén elsősorban a piaci szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése okozta. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, éves bázison számított mutatóink közül a ritkán változó árú termékek inflációja decemberhez képest változatlanul 5,4 százalékon alakult, míg a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció 5,6 százalékra emelkedett.

Rövidebb bázisú (évesített 3hó/3hó) összevetésben számított mutatóink emelkedtek. Az előző hónaphoz viszonyított árváltozás mértéke az infláció és a maginfláció esetében is magasabban alakult a historikus átlagnál. Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal emelkedett.

Az alapfolyamatokat jobban tükröző, feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi bázisú maginfláció 1,0 százalék volt. A januári átárazások mértéke az iparcikkek, a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében is a historikus átlag felett alakult.

Az alábbiakban az inflációs főcsoportok árváltozásait elemezzük röviden:

Az iparcikkek éves inflációja 2,0 százalékra emelkedett. Havi alapon a termékcsoport 0,1 százalékkal drágult. A nem tartós iparcikkek ára 0,2 százalékkal csökkent, a tartós iparcikkeké 0,7 százalékkal emelkedett decemberhez képest. Az áremelkedést a tartós iparcikkek körében elsősorban az új személygépjárművek drágulása magyarázza.

A piaci szolgáltatások éves bázisú árindexe 9,6 százalékra emelkedett. Havi összevetésben 2,3 százalékkal nőttek az árak, ami meghaladja a 2023. januári átárazást is. A jelentős havi áremelkedést elsősorban két tényező okozta. Egyrészt a mobiltelefon- és internetelőfizetések tavaly októberi árcsökkenését most az árak emelése ellensúlyozta, másrészt a banki bejelentésekkel összhangban január folyamán növelte a lakossági számlavezetési díjakat a pénzügyi tranzakciós illeték emelésének beépítése az árakba. E két hatást leszámítva a piaci szolgáltatások havi árváltozása 1,0 százalékon, a tavalyi évben tapasztalttal azonos szinten alakult.

Az MNB besorolása szerinti élelmiszerek inflációja 5,5 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek 5,3, a feldolgozott élelmiszerek 5,7 százalékkal drágultak éves összevetésben. A KSH adatközlése szerint 6,0 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, amelybe beletartoznak az éttermi étkezések 7,9 százalékkal emelkedő árai is. Decemberhez képest a feldolgozatlan élelmiszerek ára 2,3 százalékkal emelkedett, elsősorban a friss zöldségek áremelkedése következtében. A feldolgozott élelmiszerek ára havi alapon 2,1 százalékkal nőtt, amit leginkább a tej és a tejtermékek drágulása magyarázott.

Az üzemanyagok ára havi összevetésben 2,7 százalékkal emelkedett, amiben megjelent a jövedékiadó-emelés hatása is.

Éves alapon 11,8 százalékkal emelkedtek az árak.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai decemberhez képest 1,2 százalékkal nőttek, főként a vezetékes gáz árának emelkedése következtében. A magasabb átlagos lakossági gázárat a hidegebb időjárás miatt emelkedő lakossági gázfogyasztás okozta, aminek hatására nőtt a hatósági ár mennyiségi korlátja fölé eső fogyasztás aránya.

A lakossági inflációs várakozások a tavalyi év második felében történő emelkedés hatására továbbra is magas szinten tartózkodnak. Januárban a régiós országok közül hazánkban és Szlovákiában csökkent azon válaszadók részaránya, akik arra számítanak, hogy az árak előretekintve a jelenleginél gyorsabb ütemben emelkednek. A szolgáltatásokra és a kiskereskedelmi értékesítési árakra vonatkozó vállalati árvárakozások januárban tovább emelkedtek, a vállalati várakozások október óta emelkedő trendet mutatnak – olvasható Rippel Géza elemzésében az mnb.hu-n.

Kapcsolódó cikk: Repülőrajtot vettek az árak: 5,5 százalékra ugrott az infláció Magyarországon