MNB működése, állami vagyon elvesztése, kegyelmi botrány, gyermekvédelem: megalakult négy parlamenti vizsgálóbizottság

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés hétfői ülésén megválasztotta négy parlamenti vizsgálóbizottság tagjait, valamint elnökeit és alelnökeit, az erről szóló határozatok már meg is jelentek a Magyar Közlöny 65. számában. A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság tagjait későbbi ülésén választja meg a parlament.

A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság:

Sárosi József, elnök (Tisza)
Szalai Piroska, alelnök (Fidesz)
Dócs Dávid, alelnök (Mi Hazánk)
Bóka Zsolt (Tisza)
Lovkó Csaba (Tisza)
Simicskó István (KDNP)

Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság:

Csőszi Attila, elnök (Tisza)
Tuzson Bence, alelnök (Fidesz)
Apáti István, alelnök (Mi Hazánk)
Sopov Ildikó Éva (Tisza)
Weigand István (Tisza)
Hargitai János (KDNP)

A kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság:

Schummer Orsolya, elnök (Tisza)
Szűcs Gábor, alelnök (Fidesz)
Novák Előd, alelnök (Mi Hazánk)
Borics Mihály (Tisza)
Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza)
Máthé Zsuzsa (KDNP)

A gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság tagjai:

Diószegi Judit, elnök (Tisza)
Panyi Miklós, alelnök (Fidesz)
Dúró Dóra, alelnök (Mi Hazánk)
Jakab Zsuzsanna (Tisza)
Melléthei-Barna Márton (Tisza)
Juhász Hajnalka (KDNP)

A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság tagjait későbbi ülésén választja meg a parlament. Magyar Péter az Országgyűlés múlt heti ülésén egy viszontválasz keretében – sokak, így az érintett meglepetésére – közölte: a bizottságot a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László vezetheti majd. Hallerné Nagy Anikó, a parlament tiszás alelnöke a múlt héten az MTI-nek azt nyilatkozta, csupán technikai oka van a csúszásnak.

A Tisza-frakció törvényavaslatot nyújtott be a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés szabályainak szigorítására: kötelezővé tennék a részvételt a beidézetteknek. A megjelenést jelentős, első alkalommal százezer, második alkalomtól egymillió forint pénzbírsággal, majd rendőri elővezetéssel is ki lehetne kényszeríteni. Utóbbi eljárás alól mentesülnének a képviselők.

Az együttműködésre kötelezett (1) bekezdés szerinti döntéssel szemben annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles teljes körű és valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, illetve teljeskörűen átadni a rendelkezésére álló iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt határidőben.