Legyen bérplafon az állami cégeknél? Népszavazási kérdés górcső alatt

Megosztás Tetszik

Elutasította és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke Kész Zoltánnak két, az állami cégeknél a kétmilliós bérplafon visszaállításáról szóló népszavazási kezdeményezését – derül ki az NVI elnökének szerdai határozataiból.

Kész Zoltán, Veszprém független országgyűlési képviselője december 21-én nyújtott be 13, a korrupcióval, illetve annak visszaszorításával, továbbá a kétmilliós bérplafonnal kapcsolatos népszavazási kérdést az NVI-hez.

Az NVI elnökének a benyújtás után öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a kérdést, és ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor azt az NVB elé terjessze. Pálffy Ilona a formai vizsgálatot követően két kérdést a „párhuzamossági moratóriumra” hivatkozva visszautasított.

Az egyik visszautasított kérdés – amely a Kész Zoltán által leadott sorban a kilencedik volt – úgy szól: „Egyetért Ön azzal, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?”

Ezzel kapcsolatba Pálffy Ilona, az NVI elnöke határozatában megállapította, hogy a kérdés és Kész Zoltánnak a sorendben nyolcadikként benyújtott kérdése részben azonos tárgyúnak tekinthető, mivel a hivatkozott törvény mellékletében felsorolt társaságok egy része is az MNV Zrt. vagyonkezelése körébe tartozik, vagyis a kezdeményezés részben azonos alanyi körre vonatkozik.    

Az NVI elnöke határozatában emlékeztetett rá, hogy a népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig, ezért elutasította Kész Zoltán ezen kérdését. (A nyolcadikként benyújtott kérdés úgy szólt: „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?”)

A másik visszautasított kérdés sorrendben a tizedik volt és úgy szólt: „Egyetért Ön azzal, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb gazdálkodásáról szóló 2009. évi CXXII. törvényben meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?”
Ezt a kérdést is a „párhuzamossági moratóriumra” hivatkozva utasította el az NVI elnöke. A kérdés ugyanis részben azonos tárgyúnak tekinthető a Kész Zoltán által sorrendben hetedikként benyújtott kérdéssel („Egyetért Ön  azzal, hogy költségvetési szervvel – beleértve a Magyar Nemzeti Bankot – foglalkoztatási jogviszonyban  álló  természetes személy  havonta  legfeljebb  bruttó  2  millió  forint összegű  javadalmazásban  részesülhessen?”) és a sorrendben nyolcadikként benyújtott kérdéssel.

A határozatok ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a szervező a kérdést 15 napon belül ismételten benyújthatja. Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni.