Kiugróan több adót és járulékot fizettünk tavaly

A kormány adócsökkentési politikájának és eredményes költségvetési gazdálkodásának köszönhetően az államháztartás egészének hiánya 2016-ban ismét igen alacsonyan alakult és ezzel összefüggésben a GDP-arányos államadósság is érdemben csökkent – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adatokat ismertető sajtótájékoztatón. A tárcavezető a főbb számokról szólva elmondta: tavaly az államháztartás központi alrendszerének előzetes halmozott pénzforgalmi hiánya 848,3 milliárd forint volt, ami 389 milliárd forinttal alacsonyabb a 2015. évinél.

Ezen belül a központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárták az évet. 2015-ben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1237,2 milliárd forint volt. A tavalyi év utolsó hónapját tekintve a központi alrendszer hiánya 907,6 milliárd forintot tett ki.

A 2015. évi adatokhoz viszonyítva a számok mögött kedvező folyamatokat húzódnak meg – értékelt a szakminiszter. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a gazdaság teljesítménye és a kormány meghozott intézkedései nyomán 490 milliárd forinttal több adó és járulék folyt be a költségvetésbe. Köszönhető ez főként annak, hogy egyre több embernek van munkája, valamint emelkednek a keresetek úgy a verseny-, mint a közszféra számos területén. Így például a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése vagy a családi adókedvezmény növekedése ellenére is 262 milliárd forint pluszbevétel származott a foglalkoztatáshoz köthető adókból – hangsúlyozta Varga Mihály. A vállalkozások részéről ugyancsak magasabban alakultak a befizetések. Kiadási oldalon viszont az uniós kifizetések ciklikussága a tavalyi évben erősen éreztette a hatását, hiszen ezek 700 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, mint 2015-ben, a 2007-2013-as programidőszak záró évében.

A tavalyi költségvetést 2015-ben a korábbi gyakorlattól eltérően már a tavaszi ülésszakban elfogadta az Országgyűlés, ami a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősítette. Módosítását is a kormány csak egyszer kezdeményezte 2016 áprilisában többletforrások biztosítása céljával többek között az oktatásra, az otthonteremtési elősegítésére, valamint számos infrastrukturális fejlesztés megvalósítására – mutatott rá a miniszter. Az év végén a költségvetési mozgástér nyújtotta további lehetőségeket kihasználva a büdzsé módosítása nélkül számos szakterület részesülhetett még pluszforrásban úgy, hogy mindez nem veszélyeztette az államháztartás – a költségvetési év egészét végigkísérő – stabilitását.