Itt a Kúria döntése: vállalkozások tízezrei örülhetnek

Megosztás Tetszik

Nem csökkenthető utólag az átalánydíjként meghatározott vállalkozói díj amiatt, mert a vállalt munka elvégzése a vállalkozó számára az előzetesen tervezettekhez képest kisebb költséget igényelt – derül ki a Kúriának egy elvi jelentőségű ügyben hozott határozatából.

A felek között 2009. augusztus 11-én tervezési szerződés jött létre, amelyben a felperes egy hulladékkezelő beruházáshoz kapcsolódó környezetvédelmi felülvizsgálati, tervezési és hatósági engedélyeztetési feladatok elvégzését vállalta. A mindezek ellenértékeként az őt megillető tervezői díj összegét átalánydíjként határozták meg.

A szerződésben vállalt kötelezettségeit a felperes maradéktalanul teljesítette, a tervezői díj összegéből azonban az alperes 4,5 millió forintot nem fizetett meg. Álláspontja szerint ugyanis a hatósági engedélyek beszerzésének költsége jóval kisebb volt az előzetesen tervezettnél.

A 4,5 millió forint tervezői díj és járulékai megfizetése iránt indított perben az elsőfokú bíróság ítéletében mindössze 228 400 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az ítéletet, és teljes egészében jóváhagyta a felperes keresetét, vagyis úgy döntött, hogy az alperesnek ki kell fizetnie az elmaradt 4,5 millió forintot, illetve annak járulékait.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy az alperes a hatósági engedélyeztetéssel összefüggésben csupán 228 400 forint kiadás felmerülését igazolta, így a hátralékos tervezői díj ezt meghaladó részének megfizetésére megalapozottan nem tarthat igényt.

A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban abban az elvi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy átalánydíjas vállalkozási szerződés esetében a vállalkozónak tételesen igazolnia kell-e a munka elvégzésével összefüggésben felmerült kiadásait, illetve, hogy amiatt, mert e kiadások összege alacsonyabb az előzetesen tervezettnél, az átalánydíj csökkenthető-e.

A felmerült elvi kérdésben a Kúria álláspontja a következő:

A vállalkozási szerződésekben a vállalkozói díj összegét a szerződő felek alapvetően kétféle módon állapíthatják meg. Meghatározhatják a díjat egy összegben, átalánydíj formájában, vagy megállapodhatnak utólagos tételes elszámolásban. Ha utólagos tételes elszámolásban állapodnak meg, a vállalkozót megillető végleges vállalkozói díj kiszámítása a teljesítést követően az igazolt, elfogadott felmérés tételei alapján, a műszakilag indokolt munkatételek és beépített anyagok szerint történik meg.

A vállalkozónak ilyenkor a ténylegesen elvégzett munka teljes mennyiségét, és beépített anyagot is tételesen kell igazolnia. Abban az esetben azonban, ha a felek a vállalkozói díjat végleges jelleggel a szerződés megkötésekor – a vállalkozó előzetes kalkulációjának eredményeként – egy összegben, átalányáron határozzák meg, a megállapított fix díjtól sem felfelé, sem lefelé nem lehet a létesítmény átadása után eltérni.

A számlázott vállalkozói díj ilyen esetben – a szerződés módosításának minősülő pótmunkavégzés esetétől eltekintve – a szerződésben kikötött díjjal egyezik meg, ezt az összeget a megrendelő az esetleg alacsonyabb költségekre hivatkozással sem csökkentheti, és a vállalkozó sem számíthatja hozzá a díjhoz a többletmunka költségvonzatát. Ennek megfelelően a vállalkozónak átalánydíjas szerződés esetében a felmerült költségeit nem kell külön tételesen igazolnia.

Mindezekre tekintettel az alperes sem tarthatott igényt a perbeli esetben az előzetesen tervezettekhez képest alacsonyabb költségekre hivatkozással a felperest megillető átalánydíj csökkentésére. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.