Gyakorlati kódex a mesterséges intelligencia által generált tartalmak jelölésére és cimkézésére

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendeletét részben már alkalmazni kell (tiltott alkalmazások), a legfontosabb részeit azonban augusztustól, lépcsőzetesen kell a gyakorlatban is bevezetni. A rendelet az MI jogszerű és tisztességes használatát kívánja elérni azzal, hogy ne veszélyeztesse a szabályozással az innovációt, melyhez gyakorlati kódex készült.

Az MI-rendelet és alapfogalmai

A mesterséges intelligencia uniós felhasználásának szabályait a 2024/1689. számú rendelet, azaz az MI-rendelet szabályozza. A szabályozás lépcsőzetesen válik alkalmazhatóvá, a tiltott alkalmazásokra vonatkozó szabályok már 2025. február 1-jétől életbe léptek. A szabályozás zömét – kivéve a magas kockázatú felhasználásokra vonatkozó szabályokat – 2026. augusztus 2. napjától kell alkalmazni.

AI, MI, mesterséges intelligencia, robot nő, gyakorlati kódex, címke, megjelölés, magas kockázat
Gyakorlati kódex a mesterséges intelligencia által generált tartalmak jelölésére és cimkézésére – a kép illusztráció
Forrás: Alexandra_Koch képe a Pixabay -en

A magas kockázat szabályai éppen most kerülnek elhalasztásra, az új határidők a következők:

  • 2027. december 2. (2026. augusztus 2. helyett) az önálló, magas kockázatú MI felhasználások esetében;
  • 2028. augusztus 2. (2027. augusztus 2. helyett) a más termék biztonsági komponensét képező MI felhasználások esetében.

Az MI által generált tartalmak megjelölésére, továbbá a meztelenítő tartalmak, gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaéléseket érintő tartalmak tilalmára 2026. december 2. az új határidő, ha a változtatást véglegesen jóváhagyják.

Olvassa el az Adózóna Kockázatot jelentenek az AI-modellek, tárgyal az OpenAI az EU-val” és Adatszivárgás, GDPR szabályainak megsértése, biztonsági rések – iránymutatás az árnyék MI (shadow AI) használatának kockázatairólcímű írásait!

Az MI-rendelet a szabályokat alapvetően kockázati szintenként határozza meg, illetve kiemel bizonyos általánosságban is kockázatos felhasználásokat. Ilyennek tekinti például az olyan, MI által generált tartalmakat, amelyek a felhasználók számára megtévesztőek lehetnek. Ennek érdekében fogalmazza meg az átláthatósági követelményt. Ez az a jellemző, hogy az MI-rendszer működése, az eredmények, kimeneti adatok generálása áttekinthető, ellenőrizhető módon történik.

Ehhez kapcsolódnak az úgynevezett deepfake-alkalmazások. Ez az MI által generált vagy manipulált képi, audio- vagy videótartalom, amely hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre, és amely egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnne. Az átláthatóság és a tisztességesség érdekében a rendelet tájékoztatási szabályokat is előír.

A gyakorlati kódex lényege

Az Európai Bizottság közzétette a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak jelölésére és címkézésére vonatkozó végleges gyakorlati kódexet. A kódex önkéntes, és gyakorlati lépéseket határoz meg annak érdekében, hogy segítse a generatív mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) szolgáltatóit és alkalmazóit a jelenleg 2026. augusztus 2-ától alkalmazandó, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály átláthatósági kötelezettségeinek teljesítésében.

Ettől az időponttól kezdve a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a kulcsfontosságú esetekben egyértelmű címkézést ír elő:

  • a közérdekű ügyekben közzétett deepfake-eket és mesterséges intelligencia által generált vagy mesterséges intelligencia által manipulált szövegeket egyértelműen fel kell tüntetni a címkén;
  • a felhasználókat arról is tájékoztatni kell, ha interaktív MI-rendszerrel, például csevegőrobottal lépnek kapcsolatba.

Ezek az átláthatósági követelmények segítenek az embereknek felismerni, ha a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre vagy módosította, csökkentve a megtévesztés és a manipuláció kockázatát.

A kódex két szabályozási egységre tagozódik:

  • a szolgáltatók számára meghatározza, hogyan biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia által generált vagy mesterséges intelligencia által manipulált hang-, kép-, videó- vagy szövegjeleket géppel olvasható módon jelöljék meg, és azok mesterségesen generáltként vagy manipuláltként észlelhetők legyenek;
  • az üzemeltetők esetében kifejti, hogy hogyan kell egyértelműen címkézniük a deepfake-eket és a mesterséges intelligencia által generált vagy mesterséges intelligenciával manipulált szövegeket, amelyeket azért tettek közzé, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a közérdekű kérdésekről, ha nem került sor emberi felülvizsgálatra vagy szerkesztői ellenőrzésre.

Ezek az átláthatósági szabályok kiegészítik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály általános célú MI-modellekre és nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályait, támogatva a mesterséges intelligencia felelős fejlesztését és használatát az EU-ban.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Előleg

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Az oktatás TAM vagy áfás?

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Többes jogviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink