Új szabályok formálják a nemzetközi fuvarozást

Megosztás Tetszik

Július 1-jétől a 2,5 tonna feletti, legfeljebb 3,5 tonnás, díj ellenében végzett nemzetközi áruszállításban vagy kabotázsban használt könnyű haszongépjárművekre is kiterjednek az intelligens tachográfra, valamint a vezetési és pihenőidőre vonatkozó uniós előírások. A Raben Trans European Hungary Kft. szakértői szerint a változás nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem a piac professzionalizációjának fontos állomása, amely felértékeli a kiszámítható, nyomon követhető és hálózati alapon működő szállítási megoldásokat – derül ki a Raben Trans European Hungary Kft. sajtóközleményéből.

Az EU Mobilitási Csomag részeként életbe lépő szabályozás értelmében a kötelezettség a 2,5 tonna feletti és legfeljebb 3,5 tonnás, az Európai Unióban nyilvántartásba vett, díj ellenében végzett nemzetközi áruszállításban vagy kabotázsban részt vevő könnyű haszongépjárművekre vonatkozik, és második generációs intelligens tachográf használatát írja elő. Ugyanezen időponttól ezekre a járművekre is kiterjednek az uniós vezetési és pihenőidő-szabályok.

A könnyű haszongépjárműves nemzetközi fuvarozás eddig sok esetben gyors és rugalmas megoldást jelentett a teljes kamionos fuvarnál kisebb, de a klasszikus csomagszállításnál nagyobb küldemények esetében. Az új szabályozási környezet azonban pontosabb kapacitástervezést, szigorúbb munkaidő-kezelést, magasabb működési fegyelmet és átláthatóbb folyamatokat vár el. Ez átmenetileg költség- és kapacitásnyomást okozhat a piacon, miközben a megbízók részéről továbbra is megmarad az igény a gyors, megbízható és követhető szállításra.

„A július 1-jei változás egyértelműen jelzi, hogy a megfelelés és az átláthatóság ma már nemcsak a nagy tehergépjárművek világában alapelvárás. A 2,5–3,5 tonnás nemzetközi fuvarozás szigorúbb szabályozása a megbízók számára is új kérdéseket vet fel: mennyire tervezhető a szállítás, mennyire követhető az áru útja, és mennyire stabil a szolgáltatás akkor is, ha váratlan helyzet adódik. Ilyen környezetben különösen felértékelődnek a standardizált folyamatokra és európai hálózatra épülő gyűjtőszállítási megoldások” – mondta Üveges Zoltán, a Raben magyarországi értékesítési és marketingvezetője.

A tachográf-kötelezettség kiterjesztése a könnyű haszongépjárművekre a közúti biztonság szempontjából is fontos változás. A vezetési és pihenőidők pontosabb rögzítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a fuvarozás ellenőrizhetőbbé, a sofőrök terhelése átláthatóbbá, az utak pedig biztonságosabbá váljanak. A változás egyúttal a versenyfeltételeket is tisztíthatja, hiszen a piaci szereplőknek egységesebb és ellenőrizhetőbb megfelelési keretek között kell működniük.

A Raben Magyarország szerint a szabályozás rövid távon alkalmazkodást igényelhet a piaci szereplőktől, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek eddig rugalmas, eseti furgonos megoldásokra építették nemzetközi fuvarfeladataik egy részét. A megfeleléshez nemcsak technikai beruházásokra, hanem adminisztratív felkészültségre, pontosabb tervezésre és megbízható operációs háttérre is szükség lehet.

A változó szabályozási környezetben a gyűjtőszállítás egyre több vállalat számára jelenthet kiszámítható alternatívát a dedikált kisteherautós fuvarokkal szemben. A hálózati működés lényege, hogy a küldemények nem egyetlen jármű teljesítésétől függenek, hanem előre tervezett járatokon, standardizált folyamatokon és összehangolt depóhálózaton keresztül jutnak el a címzettekhez.

Ez a modell különösen azoknak a vállalatoknak jelenthet előnyt, amelyek rendszeresen mozgatnak egy raklaptól több raklapig terjedő mennyiségeket nemzetközi relációkban, de nem feltétlenül töltenek meg egy teljes teherautót. A gyűjtőszállítás lehetővé teszi, hogy a cégek a tényleges szállítási igényeikhez igazítsák logisztikai megoldásaikat, miközben nem kell lemondaniuk a tervezhetőségről, a nyomon követhetőségről és a szolgáltatási szint stabilitásáról.

A strukturált logisztikai hálózatok nagyobb átláthatóságot is biztosítanak a megbízók számára. A nyomon követés, a várható érkezési időre vonatkozó ETA-információk, a dedikált operációs kapcsolattartók és a digitális döntéstámogató eszközök mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügyfelek ne csak feladják az árut, hanem folyamatosan kontrollálni is tudják a szállítási folyamatot.

„A megbízók számára a gyorsaság továbbra is fontos, de önmagában már nem elegendő. A következő időszakban egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy a logisztikai partner mennyire tud kiszámítható, szabályozott és átlátható működést biztosítani. A gyűjtőszállítási hálózat előnye éppen abban áll, hogy a kisebb küldemények esetében is iparszerű, ellenőrizhető és skálázható megoldást kínál” – tette hozzá Üveges Zoltán.

A hálózati működés a rakodási és kézbesítési folyamatokban is gyakorlati előnyöket hozhat. A logisztikai hálózatokban használt disztribúciós járművek jellemzően olyan felszereltséggel működnek, amely hatékonyabbá teszi a raklapos áruk kezelését, például rámpás vagy emelőhátfalas rakodás esetén. Ez különösen fontos lehet azoknál a küldeményeknél, amelyek méretük vagy súlyuk miatt már túlmutatnak a klasszikus csomagszállítási kategórián, de nem igényelnek teljes kamionos fuvarozást.

E mellett a gyűjtőszállítási rendszerekben a rendelkezésre álló szállítási kapacitás hatékonyabban használható ki, ami csökkentheti az egy raklapra vagy egy küldeményegységre jutó környezeti terhelést. A Raben szerint a szabályozási változás ezért nemcsak megfelelési kihívás, hanem lehetőség is arra, hogy a vállalatok újragondolják, mikor érdemes dedikált kisteherautós megoldást választani, és mikor hatékonyabb a gyűjtőhálózatra épülő szállítás – olvasható a Raben sajtóközleményében.