Garantált bérminimum: keveslik az emelést a szakszervezetek, visszautasítják a miniszter állítását

2023.11.17., 08:36 Frissítve: 2023.11.17., 09:09

Tetszik

Visszautasítja Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a gazdaságfejlesztési miniszter kijelentését, hogy politikai okokból ne írta volna alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást, annak szociálpolitikai oka van, kevesli ugyanis az emelés mértékét – közölte a szakszervezet.

Ugyan a gazdaságfejlesztési miniszter csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, hogy a munkaadók és a munkavállalók megállapodtak a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi emelésének mértékéről, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást, mert kevesellte a garantált bérminimum emelésének mértékét.

A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert – a szövetség közleménye szerint – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter állítására reagált, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd "nyilvánvalóan politikai okokból" a megállapodást sem írja alá.

A közleményben Zlati Róbert elnök emlékeztetett: a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, és végig ki is tartott amellett, hogy kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. Hozzátette: a béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.

Az elnök leszögezte: a MASZSZ makacs elszántságát nem pártpolitikai okok vezérelték, hanem szociális érzékenység: nagyobb emelést szeretett volna elérni a garantált bérminimumért dolgozók számára. Álláspontja szerint nem akadályozták a tárgyalásokat, csak kitartottak a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett.

A MASZSZ elnöke kiemelte: az év egészére 17,5–17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, és a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban. Nekik a 10 százalékos mérték nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést, ugyanakkor jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók, akik most 15 százalékos emelést fognak kapni – fűzte hozzá.

Zlati Róbert közölte: a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, miszerint a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifa rendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre: jogszabály-módosításra, ágazati párbeszéd megerősítésére, és a megállapodásokat elősegítő ösztönzőkre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.