hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bővült a hitelállomány

  • adozona.hu

2018 második negyedévében mind a teljes vállalati, mind a kkv-szegmens hitelállománya jelentősen bővült. A vállalati hitelezésben a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek kibocsátása azonban továbbra sem emelkedik érdemben. A bankok elsősorban az ár jellegű hitelfeltételeken enyhítettek a negyedévben, miközben a hitelkereslet – főleg a hosszú lejáratú források iránt – erősödött. A háztartási hitelállomány 4 százalékkal nőtt éves szinten, amelyet továbbra is a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök jelentős új hitelkihelyezése támogat. A fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalékra emelkedett, a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek térnyerése mellett. A fix kamatozású lakáshitelek kamatfelára ezzel párhuzamosan megközelítette a változó kamatozású hitelekét, olvasható az MNB honlapján.

2018 második negyedévében folytatódott a vállalati hitelezés dinamikus bővülése, így éves összevetésben 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány a tranzakciók eredőjeként, ami 12,1 százalékos éves bővülésnek felel meg. A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 16 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalkozások esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű – éves alapon 22 százalékos – emelkedés. A második negyedévben a tranzakció alapú hitelállomány-növekedés 240 milliárd forintot tett ki, amelyből mintegy 140 milliárd forint volt a kkv-szektorhoz köthető. A hosszú lejáratú, és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya a Növekedési Hitelprogram kivezetését követő visszaesés óta nem emelkedett érdemben: míg 2015-ben még az egy évnél hosszabb futamidejű kkv-forinthitelek 80 százaléka volt kamatfixált, az elmúlt egy évben ez már csak 20 százalék körül alakult. Kívánatos lenne ezek közeledése a fejlettebb európai országokban megfigyelt arányokhoz.

A Hitelezési felmérésben adott banki válaszok alapján a második negyedévben a hitelfeltételek minden vállalati méretkategóriában enyhültek, ami a bankok érzékelése szerint főként a kamatfelárak csökkenésében jelentkezett és elsősorban a verseny fokozódásának, valamint a gazdasági kilátások kedvező alakulásának volt köszönhető. A vállalkozások oldaláról jelentkező hitelkereslet inkább a hosszabb lejáratú hitelek iránt erősödött. A következő fél évre előretekintve a bankok mindezen tendenciák folytatódására számítanak.

A háztartási hitelállomány a negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett a folyósítások és törlesztések egyenlegeként, ami 4,1 százalékos éves növekedést eredményezett. Bár ez a válság óta a legmagasabb megfigyelt dinamika, régiós összehasonlításban nem számít kiugrónak a – GDP-arányos hitelállománnyal mért – pénzügyi mélység alacsony szintjét is figyelembe véve. A növekedést az új hitelszerződések folyamatosan emelkedő volumene segíti: a teljes háztartási hitelfelvétel az elmúlt egy évben 31 százalékkal nagyobb értéket tett ki, mint az egy évvel korábbi szerződéskötéseké. Terméktípus szerint a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása a meghatározó, rendre 39 és 48 százalékos éves bővüléssel.

A kamatfixált lakáshitelek felára csökkent a vizsgált időszakban, ennek eredményeképpen az 1–5 évre fixált hitelek felára elérte, az 5 évnél hosszabb időre fixált kamatozású hitelek esetében pedig 0,2 százalékpontra közelítette meg a változó kamatozású hitelek átlagos felárát. A felvett lakáshitelek körében a legfeljebb egy évre fixált kamatozású hitelek aránya 18 százalékra csökkent a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek elterjedésével párhuzamosan. A bankok válaszai szerint a hitelfeltételek kis részarányú lazítása valósult meg a negyedévben, így továbbra is a kereslet bővülése vezeti a piacot mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelszegmensben.

A hitelezési folyamatok kínálati feltételeit az MNB a Pénzügyi Kondíciós Indexben összegzi. A mutató alapján a bankrendszeri hitelezés ciklikus hatása a gazdasági növekedésre nézve egyensúlyinak mondható. Tehát a reálgazdaság éves bővülésére sem a ciklust felerősítő, sem pedig a növekedést visszahúzó érdemi hatás nem tapasztalható.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink