Bajban lesznek a hiteligénylők az extraprofitadó miatt, állítja a Bankszövetség, a minisztérium nem ért ezzel egyet

Megosztás Tetszik

A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó meghosszabbítása 2024-ben csökkenti a pénzintézetek bevételeit és a hitelkihelyezéseket, gyengíti a gazdaság ellenálló-képességét. A szövetség versenysemleges szabályozást és a pénzügyi szektort érintő, május 31-én este kihirdetett rendelet felülvizsgálatát kéri a kormánytól.

A közleményben kiemelik: az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, amely biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a kilábaláshoz a recesszióból.

A bankszövetség állást foglalt a kormány szerda este megjelent intézkedéscsomagjáról, amelynek értelmében július 1-jétől a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetniük a magánszemélyeknek kamatjövedelmük után. Kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, valamint a magyar állampapírok, amelyek hozama után továbbra sem kell kamatadót fizetni. A rendelet a bankokat arra is kötelezi, hogy részletesen bemutassák ügyfeleiknek, mekkora hozamot érhettek volna el, ha állampapírba fektetik pénzüket.

A bankszövetség jelentős visszalépésként értékeli a megtakarítások további megadóztatását.

"Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit" – jelezték.

Véleményük szerint az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozza az ügyfelek jogát a szabad döntéshozatalhoz.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt az intézkedések felülvizsgálatát és visszavonását kéri a kormánytól.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint viszont sem likviditási, sem tőke szempontból nem vetik vissza a bankszektor hitelezési képességét a szerdán este kihirdetett pénzügyi intézkedések, köztük a megtakarításokat terhelő 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése.

A minisztérium szerint visszásnak tekinthető a Bankszövetség azon kijelentése is, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, hiszen a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől.

Megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amelyben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést. A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy a hazai bankrendszer hitel-betét mutatójának 72 százalékos szintje alacsonynak tekinthető, azaz a betétekhez képest mérsékelt hitelállománnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai GDP növekedést.

Mindemellett a bankrendszer rövid lejáratú jegybanki eszközében tartott szabad likviditása jelenleg is 7 ezer milliárd forint felett van. Összességében megállapítható, hogy a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete erős, a bankok hitelezési képessége magas szinten áll, így az extraprofit adó ezt nem veszélyezteti – ecseteli közleményében a szaktárca.