Adóváltoztatásokat is vár Magyarországtól Brüsszel

Megosztás Tetszik

Közzétette hétfőn az uniós tagállamok számára készített úgynevezett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásokat az Európai Bizottság. A Magyarország számára készített javaslatok között első helyen az államadósság további csökkentése szerepel, második a hitelezés elősegítése, a harmadik pedig a cégek adórendszerének egyszerűsítése.

Az ajánlásnak a gazdaság helyzetét elemző szakaszában a bizottság szakemberei megállapítják, hogy a Brüsszelbe eljuttatott konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban a kormány jövőre a bizottságnál valamivel nagyobb, 2,5 százalékos növekedésre számít. A bizottság szakemberei szerint 2017-re a programok túl derűlátó előrejelzést adnak, és bár a 2014-es hiánybecslés kiegyensúlyozott, jövőre a tervezettnél magasabb lehet a deficit.    

Első helyen az államadósság csökkenő pályára állítását és az úgynevezett középtávú strukturális hiánycél teljesítését szorgalmazza az Európai Bizottság, amely a stabilitási és növekedési paktumhoz képest a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékának megfelelő rést vél látni a magyar költségvetéssel szemben támasztott követelmények terén. Magyarország számára a középtávú cél a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális hiány, Brüsszel szerint ugyanakkor ettől a budapesti büdzsé a következő években jelentősen eltér majd, miközben viszont az államadósság a GDP 79 százalékáról 2017-ig fokozatosan 75 százalékra csökken. A kormány által Brüsszelbe eljuttatott konvergenciaprogram és nemzeti reformprogram elemzését követően a bizottság arra jutott, hogy az a makrogazdasági forgatókönyv, amelyre azok alapulnak, alapjában véve tartható. A középtávú strukturális hiánycél és az adósságplafon, illetve a folyamatosan csökkenő adósságot előíró szabály teljesítése érdekében Brüsszel strukturális konszolidációs lépéseket tartana szükségesnek.

A hitelezés beindítása érdekében a bizottság azt az ajánlást fogalmazza meg, hogy a többi között csökkenteni kellene a pénzintézetekre kivetett különadót, illetve át kellene alakítani a pénzügyi tranzakciós illetéket annak érdekében, hogy a megtakarítások a bankokban maradjanak, és az illeték az elektronikus fizetést ösztönözze a készpénzhasználattal szemben. Emellett a bizottság azt is kívánatosnak tartaná, hogy lehetővé váljon a bankok számára a portfoliótisztítás, hogy megszabadulhassanak a rossz követeléseiktől. A bizottság szakértői úgy látják, hogy a bankokra nehezedő és megemelt szabályozói terhek és az egyre több nem fizető adós szűkíti a hitelezési piacon a kínálatot. Ez utóbbit, a nem teljesítő hitelesek magas arányát a pénzügyi szektor egyik legnagyobb kihívásának nevezi a dokumentum, amely azt is megjegyzi, hogy a legtöbb adósmentés nem a bajbajutottakon segített, valamint rontotta az újabb és újabb kormányzati segítségben bízó háztartások fizetési fegyelmét.

A bizottság összesen hét ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára. Az egyik arra vonatkozik, hogyan kellene fenntartható módon növelni a foglalkoztatottságot, a versenyt és az átláthatóságot, milyen módon kellene csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát, továbbá hogyan kellene ösztönözi a beruházásokat és a hatékonyságot az energiaszektorban.

A foglalkoztatás terén Brüsszel annak bevezetését sürgeti, hogy a foglalkoztatási szolgálat személyre szabott ajánlatokat kínáljon az álláskeresőknek, a fiatalok számára jöjjön létre mentorhálózat, valamint az működjön együtt a helyi oktatási intézményekkel és munkáltatókkal a rendszer hatékonyságának növelése érdekében. A bizottság a közmunkaprogram újragondolására is javaslatot tesz, mert úgy ítéli meg, hogy 2013-ban csak az abban résztvevők 10 százaléka tudott később a munkaerőpiacon is elhelyezkedni, holott a program felemészti a munkahelyteremtésre szánt költségvetési pénzek jelentős részét.

A bizottság a szabályozás stabilizálását és a versenyt gátoló akadályok lebontását sürgeti a szolgáltató szektorban. Megjegyzi, hogy a jogszabályi környezetet gyakori változások jellemzik, az állam egyre több területen korlátozza a versenyt. A dokumentum arra is kitér, hogy azokban a szektorokban, amelyeket különadó terhel, különösen nagy mértékben esett vissza a beruházás. Az energiaszektorban 44 százalékkal, a pénzügyi szektorban 28 százalékkal, a távközlésben pedig 18 százalékkal, miközben mindent egybevetve a beruházások 3,4 százalékkal emelkedtek.

Az oktatás terén a nemzeti stratégia megvalósítását sürgeti az Európai Bizottság annak érdekében, hogy minél kevesebben hagyják el az iskolát annak befejezése nélkül, csökkenjen a szegregáció, és minél szélesebb tömegek számára elérhetővé váljon az oktatás a hátrányos helyzetű csoportok, így a romák számára is. A bizottság rámutat, hogy Magyarországon emelkedik a korai iskolaelhagyók aránya, a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák hozzáférése az oktatáshoz pedig továbbra is problémás.

Az energiaszektorban a bizottság annak felülvizsgálatát javasolja, hogy milyen hatással van a hatósági árak folyamatos csökkentése a versenyre és a beruházások ösztönzésére. Brüsszel úgy véli, hogy a rezsicsökkentés és az energiacégeket sújtó különadók miatt romlott e vállalatok költségeinek, beruházásainak és karbantartási intézkedéseinek megtérülése. A bizottság kitér arra is, hogy a fajlagos energiafelhasználás tekintetében a magyar háztartások az elsők között vannak az unióban, és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésével is jelentős megtakarítás volna elérhető. A bizottság emellett az energiahivatal függetlenségének megteremtését sürgeti a hálózathasználat feltételeinek és díjainak megállapítása terén.