hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A tagállamok kétharmada a költségvetési korrekciók ellen

  • lapszemle

Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban a meglévő költségvetési visszatérítések eltörlése mellett sorakoztat fel érveket, rámutatva arra, hogy megszűntek azok a feltételek, amelyek az 1984-es Fontainebleau-i EU-csúcson Nagy-Britannia kapcsán a kompenzációs mechanizmus létrehozását indokolták, olvasható a Bruxinfo oldalán.

Miközben a felszínen nem sok történt eddig a következő hétéves keretköltségvetés (MFF) elfogadásáról szóló tárgyalásokon, a tagállamok között különböző felállásokban valóságos számháború zajlik az általuk képviselt álláspont megvédése, vagy éppen a másik tábor pozíciójának meggyengítése céljából.

Az alkufolyamat egyik érdekes momentumaként 18 uniós tagállam – köztük nem egy nettó befizető – egy hivatalos státusz nélküli dokumentumban kérdőjelezi meg a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak (Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia) a költségvetési visszatérítésük Brexit utáni fenntartására vonatkozó igényét, illetve erre való jogosultságukat.

A Tizennyolcak (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia) érvelése egyszerű: szerintük egyértelműen nem áll rendelkezésre az a két fő kondíció, amelyet 1984-ben a franciaországi Fontainebleau-i csúcson rögzítettek az EU akkori tagjai a költségvetési visszatérítések igénybevételének lehetőségére.

Mint a korabeli csúcskövetkeztetéseket felidézve rámutatnak, az első feltétel értelmében a mechanizmus addig tartható fenn, amíg az uniós költségvetés kiadási szerkezetében egyetlen politika domináns szerepet játszik. Ez akkoriban a közös kiadások 2/3-át kitevő közös agrárpolitika volt. Így azok a tagállamok – de mindenekelőtt az Egyesült Királyság – amelyek amúgy sokat fizettek be a közös büdzsébe, viszont gazdasági szerkezetük miatt jóval az átlag alatt részesültek a KAP büdzséjéből, és nem álltak rendelkezésre más, hasonló súllyal latba eső politikák, amelyekből kompenzálni lehetett volna őket.

A 18-ak következtetése, hogy a Brexit utáni uniós büdzsé politikák széles körét tartalmazza, amelyek lehetőséget teremtenek a tagállamoknak az EU által finanszírozott projektekbe való bekapcsolódásba, és a jelenlegi helyzet éppen ezért semmiképpen sem összemérhető az 1984-essel, ami elsősorban a KAP miatt alakult ki.

A Fontainebleau-ban kikötött másik kritérium értelmében egy tagállam költségvetési terhének (befizetésének) meg kell haladnia viszonylagos gazdagságát.

Márpedig a 18 szóban forgó uniós tagállam szerint 1984-től eltérően valamennyi jelenleg költségvetési visszatérítésben részesülő tagállam a legtehetősebb országok csoportjába tartozik, és nemzeti össztermékének (GNI) kisebb hányadát fizeti be a közös kasszába, mint a legtöbb tagállam. A nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerét a dokumentum szerzői regresszívnek írják le, amennyiben egy magasabb egy főre jutó GNI-vel rendelkező ország nem járul hozzá magasabb GNI-kulccsal a közös költségvetéshez.

„A brit visszatérítést a ’80-as évek közepén azért vezették be, hogy egy alacsony jövedelemmel rendelkező, az EU büdzsébe viszonylag magas befizetést teljesítő és más uniós alapokból relatíve korlátozottan részesülő tagállam problémáját kezeljék. 2019-ben a visszatérítésből részesülő öt tagállam egyike sem felel meg ezeknek a kumulatív feltételeknek” – mutat rá a 18 tagország közös dokumentuma.

Akik arra is felhívják a figyelmet, hogy az uniós tagság előnyei jóval túlmutatnak a költségvetési bevételeken. Valójában el kell mozdulni a nettó egyenlegek és a juste retour (tisztességes visszatérítés) logikájáról, mert a belső piac mindenki számára előnyös – hangsúlyozzák. Mindezek alapján a 18 fős tábor valamennyi rebate és korrekciós mechanizmus 2021-től való eltörlését szorgalmazza.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

GDPR – adatmegőrzési idők külföldön

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Adattovábbítás

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén létszámszámítás

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close