Személygépkocsik lízingje – gyakori kérdések 3. rész: a lízingügyletek megszüntetése

Megosztás Tetszik

A lízingügyletek komplexitása miatt számos kérdés érkezik az Adózóna szakértőihez. Ezek mentén próbálunk segítséget nyújtani a személygépkocsira vonatkozó lízingügyletek áfakérdéseit illetően. Háromrészes cikksorozatunk első részében a szerződés megkötéséhez kapcsolódó kérdéseket, a második részben pedig a lízingügylet folyamatában adódó jogértelmezési kérdéseket vettük sorra. Az utolsó részben a lízingszerződés megszűnésekor felmerülő kérdéseket ismertetjük.

A lízingügyletek lezárásakor élesen el kell különíteni a korai lezárást és a futamidő végi lezárást. A korai lezárásra sor kerülhet az ügyfél kérése esetén (például előtörlesztéssel vagy cedálással), vagy az ügyfél szerződésszegése miatt. A szerződésszerű teljesítésnél a futamidő végén történő opciók vizsgálata szokott még érdekes kérdéseket felvetni, főként a nyílt végű lízingügyletek esetében. A legtöbb kérdés mégis azzal kapcsolatban merül fel, hogy mit kezdhet a rá hárított áfával a lízingbevevő, amennyiben megszerzi a lízingtárgy tulajdonjogát.

A korai lezárás esetei

Mint ahogy utaltunk rá, a korai lezárást kezdeményezheti a lízingbevevő például egy esetleges előtörlesztési igénnyel. Amennyiben már nincs szüksége a finanszírozásra, de a lízingtárgyat saját tulajdonként szeretné használni, vagy esetleg továbbértékesítené, akkor a lízingbevevő kezdeményezheti a szerződés lezárását. Ilyen esetekre a szerződés egyértelmű rendelkezéseket szokott tartalmazni. Fő szabály szerint úgy lehetséges az ügyletet lezárni, hogy a lízingbevevő megfizeti a hátralévő tőkerészt, valamint megtéríti a lízingcég elmaradt hasznát (vagy legalábbis annak egy részét) előtörlesztési díj formájában.

Eltérő az áfakezelés abból a szempontból, hogy zárt vagy nyílt végű volt a lízingügylet. Mivel zárt végű ügyletnél a termékértékesítés már a futamidő elején a lízingtárgy birtokbaadásakor megvalósult, az ügylet lezárásakor a lízingcég nem bocsát ki újabb számlát. Más a helyzet a nyílt végű ügylet lezárásakor. Ha nyílt végű ügylet lezárásakor a lízingbevevő megszerzi a lízingtárgy tulajdonjogát, akkor arról egy termékértékesítésről szóló számlát kell kapnia. Az egyes lízingcégek számlázási gyakorlata eltérő: van, ahol a tőkerészt elkülönítve számlázzák a maradványértéktől, de fontos azt rögzíteni, hogy minden tétel a termékértékesítéshez kapcsolódik, azaz a termékértékesítés ellenértékébe épül be. A lízingbevevő ezt követően el tudja dönteni, hogy mit szeretne kezdeni az eszközzel:

– továbbértékesítheti a gépkocsit, amely esetben a rá hárított áfát levonhatja, de az értékesítés adóköteles ügylet lesz, vagy

– saját gépkocsiként használja tovább az eszközt, ebben az esetben a lízingbevevő nem vonhatja le a beszerzéskori áfát, hiszen nem mentesülhet az adólevonási tiltás alól. Ha később mégis értékesíti a gépkocsit, akkor az értékesítésre az áfatörvény 87. § b) pontja vonatkozik, mely szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha […]az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. paragrafusok szerint nem vonható le. Azaz, ha a gépkocsi tulajdonjogának megszerzése után tárgyi eszközként használja az adóalany a járművet, úgy a későbbi értékesítésre adómentesség vonatkozik.

A szerződésszegés miatti korai lezárás (jellemzően a lízingbevevő fizetési késedelme vagy nemfizetése) esetén a gyakorlatban a lízingbeadó visszaveszi a lízingtárgyat, majd azt (költségei mérséklése érdekében) mihamarabb értékesíteni próbálja. Nyilván a lezáráskor a felek között egy elszámolási helyzet keletkezik, amelyre a lízingszerződés rendelkezései vonatkoznak. Van olyan megoldás, amely elsőként a lízingtárgy visszavételekor és annak értékesítésekor is elszámolást ír elő, de (különösen a gépkocsilízingnél) általánosabb az egy körben történő elszámolás, amely a lízingtárgy értékesítése során zárulhat. Mivel a lízingbeadót legalább a lízingtárgy tőkerésze megilleti, ha a tőkekintlévőségnél alacsonyabb értéken kénytelen a lízingtárgyat értékesíteni, úgy a lízingbevevővel szemben további követeléssel élhet, viszont, ha a tőkekintlévőség összegét meghaladja az eszköz értékesítési ára, úgy a felek – a szerződés szabályai szerint – elszámolhatnak a különbözetről (nyilván az elszámolásban a lízingtárgy értékén kívül a késedelmi kamatok, behajtási költségek, a visszavétellel, illetve az eszközzel kapcsolatos egyes költségek is fontos szempontot jelentenek). Mivel ezen elszámolások adójogi kezelése nagyban függ a szerződéses rendelkezések megfogalmazásától, így ezek tekintetében nem lehetséges egységes adójogi kezelést megfogalmazni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a futamidő végi elszámolásra, valamint a lezáráskor a lízingbevevőt megillető áfalevonási jogra vonatkozó tudnivalókat!