Kúria: áfalevonási ügyekben az adóhatóságnál a bizonyítási kényszer

  • adozona.hu
1

Tovább tisztult és szigorodott az a feltételrendszer, amely alapján az adóhatóság megtagadhatja a vállalkozások által befogadott számlákkal kapcsolatos adólevonási jogát. A jogkövető, jóhiszemű vállalkozások számára óriási jelentőséggel bíró fejlemény a Kúria egy közelmúltban közzétett döntésének köszönhető.

Az adóhatóság rendszeresen vizsgálja az áfalevonások alapjául szolgáló számlák hitelességét. Gyakran amiatt tagadja meg az áfalevonási jog gyakorlását, hogy a vállalkozás adókijátszás részesévé vált. Azt általában nem vizsgálják, hogy aktív, vagy passzív résztvevő volt-e, mert azt feltételezik, hogy kellő körültekintéssel az ügyeskedést egy vállalkozásnak észre kell vennie. Az adóhatósági döntések rendszerint a Kúria által 2016-ban kiadott összefoglaló elemzésben lefektetett feltételeken alapulnak, amely bevezette az adóhatósági gyakorlatba többek között az adókijátszásban való aktív és passzív részvétel fogalmát is.

A kúriai összefoglaló szerint az adóhatóság objektív bizonyítékok alapján tagadhatja meg az adólevonási jogot. Például ha igazolja, hogy nem történt ügylet, vagy az nem a felek között jött létre. Miként azt is az adóhatóságnak kell bizonyítania, ha az ügylet bár ténylegesen a számlán szereplő felek között valósult meg, de alapvetően az adókijátszás volt a célja, amelynek akár aktív haszonélvezőjeként, akár passzív szereplőjeként a számlabefogadó vállalkozás is részese volt. Ugyanakkor nagyon sok esetben nem egyértelmű, hogy pontosan mi alapján tagadják meg az adólevonási jogot. Ez pedig azért problémás, mert ezek a feltételek jelölik ki az adóhatóság által bizonyítandó körülmények körét. A gyakorlat ráadásul megnehezíti, hogy a vétlen vállalkozások az adóhatóság előtt tisztázni tudják magukat – mutat rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az adóhatóság gyakran a számlakibocsátóknál tett megállapítások alapján dönt arról, hogy a számlabefogadó aktív, vagy passzív módon volt részese az adókijátszásnak. Mindezt úgy, hogy ennek konkrét bizonyítékokkal történő alátámasztása sok esetben elmarad. A NAV a számlabefogadótól várja annak bizonyítását, hogy valóban attól a féltől vette igénybe a szolgáltatást, illetve szerezte be a terméket, amely a számlán is szerepel. Ugyancsak a számla befogadójának kell igazolnia, hogy kellően körültekintően járt el, hogy így próbálja meg elkerülni az adókijátszásban történő részvételt.

A Kúria nemrégiben közzétett döntésével a 2016-ban lefektetett szempontrendszert fejlesztette tovább. Innovatív módon rámutatott arra, hogy az adóhatóság pontosan mivel köteles bizonyítani, hogy egy vállalkozás aktívan részt vett egy adókijátszásban. „Innentől kezdve nem elegendő pusztán azt mondani, hogy a vállalkozás aktív résztvevője, illetve haszonélvezője volt az adókijátszásnak. A Kúria döntése értelmében az adóhatóságnak szilárd, egyértelmű bizonyítékkal kell alátámasztania azt, hogy pontosan milyen aktív magatartással járul hozzá a számlabefogadó az adókijátszáshoz. Sőt, tételesen fel is kell tárnia azokat a magatartásokat, amelyek megalapozzák az adózó aktív részvételét az adókijátszásban – hívja fel a figyelmet dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes csoportjának szenior szakértője.

Ha pedig az adóhatóság nem tudja bizonyítani azt, hogy az adózó aktív magatartásával hozzájárult az adókijátszáshoz, annak alakítója és haszonhúzója volt, úgy köteles bizonyítékokkal alátámasztani, hogy a számlabefogadó gondatlanul járt el, azaz az üzleti életben elvárható alapvető szükséges intézkedéseket nem tett meg annak érdekében, hogy ne váljon adóelkerülés részesévé. Ezen bizonyítékok hiányában az adóhatóság nem lesz jogosult a számlabefogadó adólevonási jogát megtagadni – teszi hozzá dr. Bereznai Henrik.

A Kúria döntése értelmében az is kezd egyértelművé válni, hogy az adóhatóság az adókijátszásban való aktív és passzív részvételre való együttes hivatkozással az adólevonási jogot nem tagadhatja meg. Az egyik feltétel alkalmazása ugyanis egyértelműen kizárja a másik alkalmazhatóságát. A Kúria álláspontjának külön súlyt ad, hogy az általa közzétett döntésektől jogkérdésében 2020. július 1-jétől a bíróságok csak kivételesen, jogszabályban meghatározott esetekben térhetnek el – emlékeztet Schütt Attila.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Ez így csak finomkodás.

Szerintem a diplomácia időszakán már régen túljutottunk, mert a NAV sorozatban jogszabályt sértett, a Kúria pedig szándékosan asszisztált hozzá.

Miután a Kúrián belül pontosan azonosíthatók azok a bírák, akik az elmúlt másfél évtizedben sorozatosan és szándékosan ítélkeztek irányelv-ellenesen, így helye lenne a szerepük felülvizsgálásának, felelősségre vonásuknak, valamint az érintett adózók kártalanításának.

Kivételt képez Dr. Hajdú Ágnes bíró!

Vikingo ügyben a Fővárosi Törvényszék hiába helyezte hatályon kívül az adóhatóság határozatát, a Kúria az ítéletében megkövetelte, hogy ismét bírálják el az ügyet és alkalmazza a Kúria álláspontját. Ezt követően Dr. Hajdú Ágnes, a Fővárosi Törvényszék bírája, 17 oldalon keresztül támadta az EUB beadványában a Kúria és a NAV gyakorlatát, amely aztán a Vikingo-ügy EUB döntéséhez vezetett. Az EUB most már a "PASSZÍV szerep" esetét is kihajította a lehetséges NAV bizonyítási módszerek közül. Ezt a sort a kellő körültekintéssel kezdték, 2011-ben.

Még mindig nem érti a NAV, hogy a számlakibocsátótól be kell szedni az áfát. Erre megvan ma is a lehetőségük, korábban is megvolt. Nem évekkel később kell felébredni és betámadni a láncolat valamelyik, vagy mindegyik tagját.

Nem véletlen, hogy az ügyben a Kúria is hallgat.

Még a Kúria elnöke szerint lehet közéleti véleményt közvetíteni a Kúria számára olyan ügyekről, amelyeknek az elbírálása a Kúria feladatát képezi. Ehhez képest nem válaszolnak senkinek sem ezekre a kérdésekre (nekem se).

Kérdés tehát, hogy bármilyen érdemi intézkedésre és a gyakorlat gyökeres megváltoztatására sor kerül-e 2021.01.01-ig, amíg a Kúria új elnöke elfoglalja a posztját, vagy a Kúria jelenlegi elnöke ilyen súlyosan jogszabálysértő, megoldatlanul maradt gyakorlat tényével vonul vissza, szégyenszemre?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close