További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jogalap nélkül büntetett a NAV, az EU bírósága az adózót igazolta

  • MTI

Ellentétes az uniós joggal a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönző szolgáltatásokra vonatkozó fordított adózást előíró magyar szabályozás idő előtti alkalmazása – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága szerdán.

Az ügy előzménye, hogy a Human Operator emberierőforrás-gazdálkodással foglalkozó magyar cég munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységével összefüggésben más vállalkozások szolgáltatásait vette igénybe, amiért számlákat kapott tőlük.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) későbbi vizsgálata megállapította, hogy az áfatörvény hatályos rendelkezései szerint a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenység esetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók, és így az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Mivel a cég az egyenes adózás szerinti számlákat fogadott be, és a megkívánt fordított adózás szerinti adófizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni, a NAV adókülönbözetet állapított meg, és pénzügyi szankciókat alkalmazott vele szemben.

Ítéletében az uniós bíróság arra emlékeztetett, hogy az áfára vonatkozó magyarországi szabályokat az áfáról szóló uniós irányelv alapján határozták meg, amely az egyenes adózást írja elő.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az Európai Unió Tanácsától felhatalmazást kérjenek ettől eltérő intézkedések bevezetésére, különösen az adócsalás megelőzése céljából. E lehetőséggel élve Magyarország felhatalmazást kért és kapott a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységekre.

A jogvita abból keletkezett, hogy az említett felhatalmazás annak elfogadásáról szóló értesítést követően, 2015. december 11-étől, vagy pedig már 2015. január 1-jétől, a magyar áfatörvény elfogadásától kezdve alkalmazandó-e.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy az ilyen határozatok a címzettjük értesítésével lépnek hatályba, jelen esetben a végrehajtási határozatról 2015. december 11-én keltezett értesítés időpontjában. Mint közölték, a jelen ügyben érintett szolgáltatások vonatkozásában Magyarország nem vezethette volna be a fordított adózást a végrehajtási határozatról szóló értesítését megelőző időszakra, ilyen esetben tehát az egyenes adózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

A bíróság azt is kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyarországi szabályozás, amely a felhatalmazási határozat elfogadásáról szóló értesítését megelőző időszakra is előírja az eltérő adóintézkedés alkalmazását.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Alanyi adómentes közösségi értékesítése

Szipszer Tamás

adószakértő

Tartós részvény értékvesztése kivás adózónál

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X