Segítség lehet majd az adóvitákban a mesterséges intelligencia?

Megosztás Tetszik

Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, aminek hatékony kezelésében a vállalatok és a hatóságok is a mesterséges intelligenciától (MI) várják a megoldást – derül ki az EY friss nemzetközi kutatásából. A közel 2000 felsővezető bevonásával készült felmérés szerint a globális adóreformok és a gyorsan változó szabályozási környezet új megközelítést követel, olvasható az EY Magyarország közleményében.

A globális minimumadó (GMT), a transzferár-szabályozás, valamint a transzparenciát erősítő előírások, mint a nyilvános országonkénti jelentéstétel egyre szigorúbb megfelelési követelményeket jelentenek a vállalatoknak az EY kutatása szerint. Tízből kilenc válaszadó emiatt arra számít, hogy a következő években jóval komplikáltabbá válnak az adózást érintő jogviták, ezért egyre többen keresnek mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat a kockázatok kezelésére.

A vállalatok az MI-t elsősorban az adózást érintő dokumentumok gyors elemzésére, hatósági megkeresésekre adott válaszok előkészítésére, az átadott adatok összehangolására, valamint a potenciálisan vitás területek előzetes azonosítására használják. A megkérdezett adózási vezetők döntő többsége szerint a technológia javítja a hatékonyságot. A felmérés eredményei alapján azok a szervezetek, amelyek használnak mesterséges intelligenciát a folyamataikban, jóval elégedettebbek is adóvitakezelési gyakorlataikkal.

Az adóhatóságok sem maradnak le az MI alkalmazásában

Az OECD jelentése szerint a szervezet 38 tagállama közül 2024-ben már 29 alkalmazott valamilyen MI-alapú megoldást az adóigazgatásban. Ezeknek az országoknak a 79 százaléka kifejezetten az adóelkerülés és az adócsalás felderítésére használja a technológiát, míg mások egyebek mellett vezetői virtuális asszisztensek bevezetésével, illetve az adózók ügyfélkiszolgálásának javítására vetik be az MI-t.

Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már mesterséges intelligencia segítségével javítja a kockázatelemzésen alapuló, célzott ellenőrzések arányát. Az online számla- és online pénztárgépadatok, az EKÁER, az ágazati adatszolgáltatások, valamint a nemzetközi információcsere rendszereiből származó adatokat együttesen, MI-támogatással elemzik annak érdekében, hogy a csalárd működésre utaló mintázatokat már korai szakaszban azonosítsák. A NAV így akár már a számla kiállításakor kiszűrheti a kockázatos vállalkozásokat, amelyek még a bevallás benyújtása előtt számíthatnak revizori vizsgálatra.

„A gyorsan változó adózási környezet, az egyre komplexebb szabályozás, és a szigorodó adóhatósági eljárások mind szakmailag, mind adatkezelési szempontból komoly felkészültséget igényelnek. A jövőben a vállalatoknak mély adójogi szakértelemre, a hatósági gyakorlatok átfogó ismeretére és megfelelő erőforrásokra is szüksége lesz, hogy megfeleljenek a fokozódó elvárásoknak. Az átalakuló környezetben is igaz azonban, hogy a technológia mellett mindig az adóviták sarokköve lesz az emberi oldal megfelelő kezelése, amihez pedig stratégiai szemléletre és mindenekelőtt tapasztalatra van szükség” – emelte ki Suta György, az EY adópartnere.