További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hogyan kell javítani a hibás számlákat? A NAV megmondja

  • adozona.hu

A kibocsátott számla módosítása számos okból szükségessé válhat. Módosítást indokolhat valamely utólag bekövetkezett körülmény (például utólag adott árengedmény) vagy a számla hibás volta is (például ha a számlán helytelenül tüntették fel az adóalapot és/vagy az adó összegét, illetve egyéb adatot). A módosítás járhat az adóalap, illetve adó összegének módosulásával, de történhet ezen értékek korrekciója nélkül, egyéb adatot érintő módosítással is – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb útmutatójában.

A számla módosításának formájára, technikájára vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi előírás. Kézi kiállítású számla esetén a számla módosításának lehetséges módja például az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kiállítása vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [áfatörvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása. Nem kifogásolható a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén a rontott adat áthúzása (az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett) és a helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a hiányzó adat pótlása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése mellett, minden számlapéldányon.

Számítástechnikai eszköz útján kiállított („gépi”) számla esetén egyaránt elfogadható az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [áfatörvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása.

Lehetséges a kézi kiállítású számla gépi számlával történő módosítása, valamint ennek fordítottja is. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalmát az áfatörvény 170. paragrafusa szabályozza. A számlával egy tekintet alá eső okiratnak tartalmaznia kell

a) az okirat kibocsátásának keltét,

b) az okirat sorszámát, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja,

c) hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja,

d) a számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét, illetőleg annak számszerű hatását, ha ilyen van.

Nincs akadálya annak, hogy az adóhatóság a számlakibocsátót nyilatkoztassa, illetve ellenőrizze, ha a hiba javításának körülményei vagy egyéb okok miatt a számla hitelességét illetően – eljárása során – kétsége merül fel.

Az adólevonási jog szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy ha a számla módosítása szükségessé válik – mert bármely okból nem tartalmazza, vagy nem megfelelően tartalmazza az áfatörvényben előírt, kötelezően feltüntetendő adatokat, azaz „hibásnak” minősül –, úgy a számla megfelelő javítása, adattartalmának módosítása hiányában az adólevonási jog nem gyakorolható. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a számlakibocsátói oldalon felmerült okból (például a számlakibocsátó társaság időközben megszűnt) a számla módosítására, javítására már nincs lehetőség, de az adólevonási jog egyéb feltételei teljesülnek.

A fenti értelemben tehát akkor minősül „hibásnak” a számla, ha az áfatörvény által meghatározott kötelező adatokat nem vagy nem megfelelő módon tartalmazza. A hiányzó vagy nem megfelelő, hibás adat érintheti az adóalapot, illetve az adó összegét, de a hibás jelleg adódhat ettől független okból is.

Ha a kibocsátott számla hibásnak minősül, a számla módosításának van helye.

Ha az adóalany maga észleli a hibát, a hiba javítása, illetve a hiányzó adat pótlása érdekében kérnie kell a számla módosítását a számla kibocsátójától. Erre sor kerülhet az eredeti számla visszaküldésével vagy anélkül is (ettől eltérő az adóalap utólagos módosításának esete, amely nem valósulhat meg a számla visszaküldésével, mert a számla befogadójának mind az eredeti, mind a módosító bizonylattal rendelkeznie kell).

Ha a számla módosítása az áthárított adót tartalmazó számla alapján adólevonási jogot érvényesítő adóalany által eredetileg levonható adó összegét érinti, abban az esetben az adóalanynak önadózás keretében a következőképpen kell eljárnia:

– ha a módosítás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a számlamódosításból eredő különbözet csökkenti, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az áfatörvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító, vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja [áfatörvény 153/C § (1) bekezdés a) pont].

– ha a változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, az áfatörvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat [áfatörvény 153/C § (2) bekezdés].

Az adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés és hatósági eljárás esetén a következők szerint jár el. Amennyiben az ellenőrzés megállapítása szerint a gazdasági esemény a számlában foglaltak szerint megtörtént, azonban a számla tévedésből az áfatörvény által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság felhívja az adóalanyt a számla hibájának a kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására.

Ha az adóalany a valós adatok alapján az áfatörvény rendelkezéseinek megfelelően módosított számlát az eljárás során, legkésőbb az adóhatóság határozatának jogerőssé válásáig bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – az adólevonási jog keletkezésének adó-megállapítási időszakára, illetve az azt követő adó-megállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható.

A 2016. január 1-jét megelőzően keletkezett levonási jog az áfatörvény 2015. december 31-éig hatályos 153/A paragrafusának (1) bekezdéséből következően a keletkezési időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban vagy az Art. szerinti elévülési időn belül, egy későbbi adó-megállapítási időszakban érvényesíthető. Az áfatörvény 299. paragrafusának (2) bekezdése alapján a 2016. január 1-jén és az azt követően keletkezett levonási jog esetében az áfatörvény 153/A paragrafus (1) bekezdésének 2016. január 1-jétől hatályos előírása alkalmazandó.

Utóbbi főszabálya szerint a levonható adónak az aktuális adómegállapítási időszakban való érvényesítésére az adólevonási jog keletkezésének évében (legkorábban az adólevonási jog keletkezésének adómegállapítási időszakában) és az azt követő naptári évben van lehetősége az adóalanynak (legfeljebb kétéves időkorlát). A legfeljebb kétéves időkorláton túl, de még elévülési időn belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adót az adóalany önellenőrzés keretében abban az időszakban érvényesítheti, amelyben a levonható adó keletkezett. (A főszabálytól eltérően a fordított adózás alá eső ügyletek, a közösségen belüli termékbeszerzés és az önadózással megfizetett importáfa vonatkozásában az előzetesen felszámított adó abban az adómegállapítási időszakban vonható le, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani.)

Abban az esetben, ha az ügylet teljesítési időpontja hibásan szerepel a számlán, és ezért a gazdasági esemény tényleges teljesítésének időpontja, valamint a számlában feltüntetett teljesítési időpont eltér, a tényleges teljesítés időpontja az irányadó.

Attól függetlenül, hogy a számlán szereplő, téves teljesítési időpont és a valós teljesítési időpont azonos adó-megállapítási időszakba esik-e vagy a téves teljesítési időpont a valósat megelőző adó-megállapítási időszakba tartozik, a levonási jog gyakorlásához módosítani kell a számlát. A teljesítési időpont helyes feltüntetése, a számlamódosítás megtörténte esetén a levonási jog legkorábban a keletkezése szerinti adó-megállapítási időszakban gyakorolható.

Ha a téves teljesítési időpont a valósat megelőző adó-megállapítási időszakba esett, az adólevonási jog gyakorlásának jogosulatlanságát a tényleges teljesítési időpont szerinti adó-megállapítási időszakot megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan megállapítja az adóhatóság, ugyanakkor figyelembe veszi a konkrét körülményeket (a számlamódosítás megtörténtét) az alkalmazandó jogkövetkezmények meghatározása (például késedelmi pótlék, adóbírság kiszabása) során.

Ha a számla módosítása érinti az adóalapot és/vagy az adó összegét, az adóalany levonható adóját az adóhatóság a módosított számla figyelembevételével az adott ügylet esetén a valós adóalapra jutó helyes adókulccsal megállapított összegben elfogadja, kivéve, ha a módosítás eredményeként keletkező különbözet elszámolására az adóalany által önadózás keretében korábban már az áfatörvény 153/C paragrafusában (2013. december 31-éig az áfatörvény 132. paragrafusában) foglaltaknak megfelelően sor került. Ez utóbbi esetben, tehát ha a számla módosítására sor került, és a különbözetet az adóalany az áfatörvény 153/C paragrafusában foglaltak szerint elszámolta, az eredeti („hibás”) számla szerinti előzetesen felszámított adó összegének erejéig levonási jogot gyakorolhat.

Ha viszont az adózó nem javítja a számlát, akkor az adóhatóság a hibás számla teljes adótartalmára vonatkozóan – a hiba jellegétől függetlenül – megtagadhatja az adóalany adólevonási jogát.

Ezen túlmenően az adóalanynak a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követően is lehetősége van az ellenőrzéssel lezárt időszak vonatkozásában – új bizonyítékra hivatkozva – az ellenőrzés megismétlését kérni, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 115. paragrafusában foglaltak alapján. Így kell eljárni abban az esetben is, ha az adóalany által korábban befogadott számlát a számlakibocsátó módosítja, azonban – az ellenőrzéssel lezárt időszakra tekintettel – nincs lehetőség az áfatörvény 153/C paragrafusának alkalmazására, feltéve, hogy az adóalany a korábbi ellenőrzés során mindent megtett annak érdekében, hogy az ellenőrzés alatt beszerezze a számlát módosító bizonylatot, de önhibáján kívül nem állt, nem állhatott rendelkezésére az említett dokumentum.

A számla azon adatainak hibái, hiányosságai, amelyek nem az áfatörvény 169. paragrafusában előírt kötelező adattartalom körébe tartoznak, az adólevonási jogot nem érintik. Következésképpen, az adólevonási jog – feltéve, hogy e jog gyakorlásának az áfatörvény által előírt feltételei teljesülnek – más törvény által a számla (többlet)adattartalmára vonatkozóan előírt rendelkezések megsértése ellenére is gyakorolható.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed, gyed, gyes, katás egyéni válalkozó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

Ki fizeti a 19,5 százalékot?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X