14 találat a(z) hibás számla cimkére

Cikk

Olvasónk a következőkről érdeklődött: „Egy évre visszamenőleg rosszul kiállított számlák (közösségen belüli és kívüli szolgáltatás nyújtása) és be nem adott áfabevallás/összesítő nyilatkozatok pótlására van-e lehetőség ilyen hosszú kimaradás után? Mi a legjobb, amit ilyenkor tenni lehet? Utólag javítani a számlákat, beküldeni az elmúlt hónapokra az áfabevallásokat és az összesítő nyilatkozatokat? Kūlön-külön, vagy volna lehetőség ezt egyszerre letudni egy-egy dokumentumon az egészet? (Katás, alanyi adómentes vállalkozó.)” A kérdésekre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság részére üzleti partnere téves adatokkal (az adóalap, illetve a 27 százalék mértékű áthárított áfa összege sem megfelelő, a számla végösszege viszont helyes) állított ki egy számlát. A számlát a partner a téves adatokkal jelentette le az online számla rendszerben. A számla adatai számszerűsítve ( adatok eFt-ban : téves adóalap 1478, téves 27 százalékos áfa 741, végösszeg 2219, helyes összeg, a helyes adóalap 1748, helyes 27 százalékos áfa 471, végösszeg 2219 helyesen. A hibát később, már a számla pénzügyi rendezése után, mivel a végösszeg helyes volt, észlelte a számla befogadója. A számlát kiállító helyesbítette, olyan formában, hogy a téves adóalapot pluszként, a téves áfa összegét pedig mínuszként tüntette fel a számlán, a számla végösszege pedig nulla lett, mivel az eredeti számlán a végösszeg helyes volt. Helyesbítő számla adóalap +270 , áfa összeg -270, végösszeg 0 . A számlabefogadónak a 65-os áfa bevallás M-es lapjain fel kell majd tüntetni tételesen a számlát, de az adóalap és áfa összeg nem helyes az eredeti számlán (nem jön ki a 27 százalék). A helyesbítő számlát pedig nem tudja beírni az M-es lapra. Kérdésem: hogyan kell helyesen kezelni ezt a problémát mind a 65-ös bevallás, mind pedig a kiállító részéről az on-line számla rendszerben? Köszönöm megtisztelő válaszukat, tisztelettel.

Cikk

Az áthárított általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról tette közzé – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – állásfoglalását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 3012/2018. számú útmutatóban. Tekintettel arra, hogy az adólevonási jog vizsgálata az általános forgalmi adó ellenőrzések kiemelt területe, indokolt az útmutatót részleteiben megvizsgálni.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A következő témában kérem a tanácsukat: egy társaság az Áfa tv. 6/b. sz. mellékletében szereplő termékek forgalmazását végzi. Ezen termékek esetében a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ha a vevő áfaalany. Számítógépes programmal előállított számla kiállítása során a következő esetek fordulnak elő: 1. áfaalanynak áfásan lett számlázva a termék, 2. nem áfaaalanynak (jellemzően magánszemélynek) fordított áfásan lett kiszámlázva a termék, 3. fordított adózású számla esetében nem került feltüntetésre a vevő adószáma, 4. fordított adózású számla esetében nem került feltüntetésre a 6/b. sz. mellékletben szereplő termék VTSZ száma és a mennyisége (1765A-07 oldal kitöltéséhez szükséges). Kérdéseim: 1. Helyesen gondolom-e, hogy az 1-2 pontban felmerült esetben stornózni kell a számlát és a törvénynek megfelelően új számlát kell kiállítani (áfaalanynak nem áfásan, nem áfa alanynak áfásan)? 2. A 3-4 esetében elegendő-e egy utólagos nyilatkozat, melyen szerepel a számláról lemaradt adattartalom? 3. Új partner esetében kötelező nyilatkozatot kérni tőle az áfaalanyiságára vonatkozóan, vagy elég nyilatkozat nélkül az adószáma alapján azonosítani? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Jakab Imre

Cikk

A kibocsátott számla módosítása számos okból szükségessé válhat. Módosítást indokolhat valamely utólag bekövetkezett körülmény (például utólag adott árengedmény) vagy a számla hibás volta is (például ha a számlán helytelenül tüntették fel az adóalapot és/vagy az adó összegét, illetve egyéb adatot). A módosítás járhat az adóalap, illetve adó összegének módosulásával, de történhet ezen értékek korrekciója nélkül, egyéb adatot érintő módosítással is – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb útmutatójában.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég tárhelyszolgáltatást fizet EU-n belül, közösségi tagállamnak. A számlát tévesen áfásan állították ki. A javítására nincs mód. Amennyiben a számlát javítás hiányában és áfalevonás nélkül költségként elszámoljuk, akkor ez magával vonhat valami büntetést? Ha a könyvelés a fenti módon megtörténik, akkor szerintem a közösségi szolgáltatás jelentésben sem érdemes szerepeltetni, mert nem fut be a hatósághoz a másik féltől se jelentés. Hiszen jelen esetben úgy kezelték a magyarországi céget, mintha magánszemély részére szolgáltattak volna, nem pedig egy közösségi adószámmal rendelkező cégnek. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Miként tud egy könyvelő helyesen eljárni abban az esetben, ha a banki utalások között olyan költségek jelennek meg, melyekről hibás módon állították ki a költségszámlát? Az egyik jellemző hiba, hogy nem cégnévre szól a számla, hanem magánnévre. Pedig a kiadás a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos költség. Ez esetben a számlát nem lehet bekönyvelni, de hogyan könyvelem a hozzá tartozó utalást? Sajnos a számlakiállítónál nincs mód a javításra (az okokat nem részletezném). Köszönettel.

Kérdés

A kft.-ben (havi áfabevalló) az alábbi számlázások történtek: 2016. 11. havi teljesítéssel kiszámlázásra került két szolgáltatás 3 millió Ft + áfa értékben, mely a havi áfabevallásban bevallásra és megfizetésre került. Ezt a számlát 2016. 12. 20-án sztornózták (teljesítés 2016. 11. hó) hibás megnevezés miatt. 2016. 12. 20-án ismét kiállításra került 2016. 11. havi teljesítéssel, ez a számla 2016. 12. 21-én – 2016. 11. havi teljesítéssel – sztornózásra került hibás megnevezéssel, és végül 2016. 12. 21-én készült el a jó megnevezésű számla, melynek teljesítése szintén 2016. 11. hó. A kérdésem az, hogy a 2016. 12. hóban kiállított számlák könyvelése hogyan történhet?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem több esetben készpénzben vásárolt egy cégnél, ahol a számlákon tévesen került feltüntetésre ügyfelem címe. Ügyfelem sajnos ezt nem vette észre, csak a könyvelésre történő leadásnál derült ki. Hivatalosan kértük a céget, hogy számlamódosító okirattal helyesbítse a kibocsátott számlákat, azonban ezt megtagadta. Milyen törvényi hivatkozással kötelezhető – ha egyáltalán kötelezhető – a helyesbítésre? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság hirdetési szolgáltatást vett igénybe, amelyről készült számlát a szolgáltató nem az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó, az áfatörvény 58. §-ában szabályozottak szerint állította ki. Miközben a szerződés szerint 8 napos fizetési határidőben állapodtak meg a felek a számla kiállításától számítva, addig a számla teljesítési időpontjaként a számla kiállításának napja lett feltüntetve. Az adóhatóság a formai hibás számla kijavítására szólította fel a társaságot, amely azonban ezen felszólítást a szolgáltató elérhetetlensége miatt nem tudja teljesíteni. Megtagadhatja-e az adóhatóság a számlán szereplő előzetesen felszámított áfa levonhatóságát a számlán szereplő teljesítési időpont helytelen feltüntetése okán? Ilyen esetben lehetséges-e a szerződés szerinti fizetési határidőben, a következő hónapban az előzetesen felszámított áfa figyelembe vételét kérni az adóhatóságtól attól függetlenül, hogy a formai hibás számla kijavítása nem történt meg? Vagy amennyiben egy számlakiállító már elérhetetlen, úgy az időszakos elszámolású ügyleteknél a teljesítési időpont elírása véglegesen levonhatatlanná teszi a számlán szereplő előzetesen felszámított áfát? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy kereskedelemmel foglalkozó cég tévesen számlázza le a kiszállított árut (más áru került kiszállításra, mint ami a számlán szerepelt), majd egy helyesbítő számlán utólag (áfabevallást követően) az eredeti számlát korrigálja, és a helyesbítés eredményeként a fizetendő áfa mértéke növekszik, akkor kötelezően szükséges önrevíziózni a már beadott bevallást? Ha viszont fordított helyzet áll elő, és a fenti esetből kiindulva a fizetendő áfa csökken, akkor kizárólag a kiállítás dátumát magában foglaló elszámolási időszakban vehetem figyelembe a helyesbítő számlát? Ha a helyesbítő számlák kiállításának az oka a mennyiségi eltérés, akkor tesz-e a jogalkotó különbséget a helyesbítő számla áfabeli megítélésében, a fenti példához viszonyítva? Válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

Elege van már abból, hogy üzletfele folyton késve küldi a számlákat, ráadásul sokszor hibásan, rengeteg problémát okozva ezzel a könyvelőjének? A problémára az önszámlázás jelentheti a megoldást. Cikkünkben bemutatjuk, milyen szabályok szerint állapodhatnak meg az üzleti partnerek abban, hogy az eladó, illetve a szolgáltatás nyújtója helyett a megrendelő állítsa ki az ügyletről a számlát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink