Fiktív számla: így kerülhetjük el, hogy vétlenül bírságoljanak minket

Megosztás Tetszik

A fiktív számlázásos ügyletek elterjedését az adójogi jogkövetkezményeinek súlyosbításával próbálják visszaszorítani, de ezen szankciók jellemzően nem a szándékosan fiktív számlát kiállító személyt sújtják, hanem azt a vétlen befogadó felet, aki jóhiszeműségből, vagy egyszerűen figyelmetlenségből nem fordított kellő figyelmet partnerének megválasztására, és kontrollálására. Íme néhány hasznos tanács azoknak, akik üzleti partnereik felróható magatartása miatt kerültek nehéz helyzetbe.

 Mi is az a fiktív számla? Az általános forgalmi adó rendszerében – tágabb értelemben véve – a fiktív számlázásról beszélhetünk azokban az esetekben, amikor a számla, melyre az általános forgalmi adó levonási jogát alapították, tartalmilag hiteltelennek minősül. A számlák -- mint számviteli bizonylatok -- alaki, formai követelményeit jogszabály rögzíti, ettől elkülönítve kell kezelnünk a tartalmi hitelesség kérdését, melynek lényege, hogy a számlán feltüűntetett adatok nem tükrözik helytállóan a számla alapját képező gazdasági esemény elemeit. Lényeges szem előtt tartani, azt az alapvető adózási szabályt, miszerint adójogszabályaink nem ismerik el a „részhitelesség” elvét, azaz egy számla akkor tekinthető hiteles bizonylatnak, hamennyiben minden adata helytálló, a számlán feltüűntetett adatok bármelyikének valótlansága megdönti a számla hitelességét, melynek egyenes következménye, hogy a hiteltelen számlával összefüggésben adólevonási jog nem gyakorolható.