Kölcsön beszámítása szolgáltatás ellenértékébe: mennyi a kamat, be kell jelenteni?

Megosztás Tetszik

Egy cég kölcsönt adott egy másik cégnek, amit a kölcsönt kapó nem fizetett vissza, hanem azt beszámították a kölcsönadónak általa nyújtott szolgáltatás ellenértékébe. Be kellett volna jelenteni a kölcsönt és a beszámítást a másfélmilliós készpénzforgalmi limit miatt, és mennyi kamatot kellett volna minimálisan felszámítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

"A" cég kölcsönt adott "B" cégnek, kamatfizetés kikötése mellett. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. A kölcsönt nem fizette vissza "B" cég "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem azt beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el a 1,5 milliós készpénzforgalmi limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni a készpénzforgalmi 1,5 millió forintos limit miatt? Mi az a minimális kötelező kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé? – kérdezte olvasónk.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 38. paragrafusának (3a) bekezdése szerint pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (készpénz) történő fizetési művelet [hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2. számú melléklet 6. § (4) bekezdés a) pont].

A fentiek alapján csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek. Mivel a kérdésben érintett felek között tényleges készpénzfizetésre nem került sor, így esetükben bejelentési kötelezettség sem keletkezett.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6.47. pont (1)-(2) bekezdései szerint a pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

A Ptk. 6.388. pontja szerint az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha azt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából, illetve az eset körülményeiből ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

– a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget;

– az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.

A fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a felek a kamat mértékét szabadon állapíthatják meg, melynek mértéke akár 0 százalék is lehet, ha annak mértékét egybehangzóan, írásban rögzítették. Szakértőnk ugyanakkor megjegyezte, hogy ha kapcsolt vállalkozások egymás között nem a piaci árnak megfelelő kamatot alkalmaznak, akkor erre való tekintettel a társasági adóról szóló törvény 18. paragrafusa adóalap-korrekciós tételt rendelhet el.