Adócsapda, amibe sok munkáltató belesétálhat

Megosztás Tetszik

A gazdaságfehérítés jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a fekete-, azaz a be nem jelentett foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett nem éri meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira világos, mikor is terheli bejelentési kötelezettség a foglalkoztatókat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Bevett gyakorlat, hogy a leendő foglalkoztatók egy-egy munkakör betöltése előtt próbainterjúval, próbanappal kívánnak megbizonyosodni arról, hogy a munkakör betöltésére jelentkezők valóban rendelkeznek-e a tőlük elvárt gyakorlati tapasztalattal, alkalmasak-e az adott munkakör betöltésére. Az ehhez hasonló, még a konkrét szerződés megkötését megelőző gyakorlatok megkönnyítik a betanítási folyamatot is, egyszersmind rugalmas lehetőséget biztosítanak mindkét fél számára annak eldöntéséhez, valóban egymást keresik-e.

Az adóhatóság ugyanakkor előszeretettel hivatkozik arra, hogy a próbainterjú, próbanap intézményét a magyar jog nem ismeri. Álláspontja szerint, ha valakit próbajelleggel foglalkoztatnak, már akkor is legalább az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint be kell jelenteni (hacsak már az adóhatóság vizsgálódása során nem tudja bizonyítani a munkáltató, hogy az illető nem munkaviszonyban, hanem – például – megbízási jogviszonyban működik közre). Az adóhatóság szerint ez még akkor is így van, ha a leendő munkavállaló csak pár óra erejéig, kifejezetten az interjú részeként végez részfeladatokat, mindezt ráadásul bármilyen ellentételezés nélkül – ami eleve kizárja, hogy a költségvetést és így a feketegazdaság elleni küzdelmet bármilyen csorba érje – mondja Barta Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyvéde.

Az egyszerűsített foglalkoztatás sem olyan egyszerű

A fentihez hasonló, alkalmi jellegű munkavégzések könnyebb és rugalmasabb adminisztrálására hozta létre a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét. Az adminisztratív könnyítés ellenére ugyanakkor a jogszabály az ilyen típusú foglalkoztatásnál szigorú határidőt szab a bejelentés megtételére (a munkavégzést megelőzően, de legkésőbb a munkavégzés napja délelőtt 9 óráig meg kell tenni a bejelentést, ami akár telefonon keresztül is teljesíthető). Ha ezt bármilyen okból elmulasztja a munkáltató egy dolgozónál, és az adóhatóság ezt egy ellenőrzés keretében észleli, az ugyanolyan súllyal esik latba, mintha egy teljes munkaidős munkavállalót felejtett volna el bejelenteni. Nincs tehát helye semmilyen mérlegelésnek, a szankciókat automatikusan kirója a NAV.

Munkavállalókká átminősített vállalkozók

Az adóhatóság egyik jogosítványa, hogy a jogviszonyokat azok tényleges tartalma alapján értékeli, és szükség esetén át is minősítheti azokat, ilyen esetben pedig az adózási következményeket is az átminősített jogviszonynak megfelelően állapítja meg. Ha a cég szerződés szerint vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban áll valakivel, akinek a munkavégzését az adóhatóság utólag munkaviszonnyá minősíti át, az eltérő adóterhek szerinti megállapítások mellett a NAV azt is felróhatja, hogy a tartalom szerint munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket nem jelentette be a munkáltató.

Így akkor is megnyílik az út az adóhatóság szankciói előtt, ha a munkáltató a tőle elvárható körültekintés mellett értékelte úgy, hogy – vállalkozási vagy megbízási jogviszonyról lévén szó – a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége – magyarázza Barta Péter.

Eleshet a cég a támogatásoktól, kieshet a kivából

A szabályoknak nem megfelelő foglalkoztatás miatti szankciók elrettentők, sok esetben aránytalanul nagyok, és súlyos pénzügyi következményei lehetnek.

A mulasztókkal szembeni legalapvetőbb szankció a legfeljebb 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság, amelynek kiszabásától az adóhatóság ilyen esetekben nem tekinthet el, tehát valamekkora összegű mulasztási bírsággal biztosan számolni kell. Az eset összes körülménye alapján elvileg csökkentheti a bírság mértékét a NAV, ám ez ritkán fordul elő. A bírságot az adóhatóság ráadásul minden egyes nem bejelentett munkavállaló után kiszabja, így annak végső összege – az érintett munkavállalók számától függően, még mérsékléssel együtt is – a törvényi maximum többszörösére rúghat.

A mulasztási bírság mellett az adóhatóság 12 nyitvatartási napra elrendelheti az érintett üzlethelyiség (vagy egyéb telephely) lezárását is. Három éven belüli ismételt mulasztás esetén az üzletlezárás alkalmazása kötelező, tehát ezen szankció kiszabását az adóhatóság nem mellőzheti. Ráadásul ilyenkor az üzletlezárás tartama is jelentősen megnő; a szankció második elrendelésénél 30, minden további elrendelés esetén pedig már 60 nyitvatartási napra vonatkozik.

Automatikus szankció az is, hogy az adóhatóság a bejelentési kötelezettségét elmulasztó vállalkozás adatait két évre közzéteszi honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók feketelistáján. A reputációs károkon kívül ez az intézkedés azt is maga után vonja, hogy a vállalkozás elveszíti addigi megbízható adózói minősítését, és automatikusan kockázatos adózóvá válik.

Ez – számos egyéb hátrány mellett – azt is maga után vonja, hogy az érintett vállalkozás jellemzően elesik a különböző pályázatokon és közbeszerzéseken való részvétel lehetőségétől, valamint a banki kölcsönfelvétel is jelentősen megnehezül. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, az adott vállalkozás felkerül a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listájára is, ami miatt további komoly jogi és üzleti hátrányokkal kénytelen szembenézni (például azért, mert számtalan pályázati lehetőségből automatikusan kizárják, vagy vissza kell fizetnie a korábban elnyert pályázati összeget).

Fontos azt is tudni, hogy a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésével a vállalkozás automatikusan elveszíti kisvállalati adóalanyiságát is, amelyet két évig nem állíthat vissza. Nagy érvágás lehet ez azoknak, akiknek a kiva sokkal kedvezőbb adózást jelentett a társasági adóhoz képest – ecseteli Barta Péter.