Brüsszeli nagyító alatt a reklámadó

Megosztás Tetszik

Az adóügyi és tiltott állami támogatás gyanúja miatt a versenypolitikai főigazgatóság is vizsgálódik a magyar reklámadó ügyében, sőt az előbbi még augusztus végén el is indította az úgynevezett előzetes eljárást, mert az adó hatását illetően közvetett diszkriminációt szimatol a külföldi kézben lévő médiaszolgáltatókkal szemben – írja a BruxInfo.hu.

Eredetileg a médiáért és a sajtószabadságért is felelős Neelie Kroes bizottsági alelnöknél emeltek panaszt a júniusban elfogadott, majd július elején módosított magyar reklámadó ellen, de a dosszié időközben átkerült az adóügyi és a versenypolitikai főigazgatóságra, ahol egymástól függetlenül vizsgálódnak.

Annyira, hogy az adóügyi főigazgatóság a BruxInfo értesülése szerint augusztus 21-én az előzetes (tehát még nem hivatalos) eljárás keretében levelet küldött a magyar hatóságoknak, különböző információkat kérve annak megállapítása érdekében, hogy a magyar törvény hatását illetően közvetett módon nem alkalmaz-e hátrányos megkülönböztetést külföldi tulajdonban lévő és egy másik tagállamban bejegyzett médiavállalkozással szemben.

A kormánynak augusztus 21-től számítva 70 nap áll a rendelkezésére a levél megválaszolására (ez tehát valamikor november elején jár le), és a Bizottság a válasz áttanulmányozása után, annak fényében dönt majd a további lehetséges lépésekről, így arról, hogy amennyiben nem elégítették ki a magyar válaszok kötelezettségszegési eljárást indítson-e az ügyben.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság versenypolitikai főigazgatósága még augusztus elején részletes tájékoztatást kért Magyarországtól a reklámadóról, mert kétségei támadtak afelől, hogy a törvény összhangban áll-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ha az ugyanabba a médiaszolgáltatási kategóriába tartozó cégek közül az egyik (jelen esetben az RTL Magyarország) nem indokolhatóan magasabb, vagy jóval magasabb adózási ráta alá esik, mint a versenytársai, akkor a feltételezés szerint utóbbiak tiltott állami támogatásban részesülhetnek. Hogy ez ne álljon fenn, meg kellene szüntetni az adóalanyok közti differenciált bánásmódot, akár úgy, hogy a kimagasló adót fizető cég terheit csökkentik, akár úgy, hogy a többiekét igazítják hozzá.