A digitalizáció alapjaiban változtatja meg a könyvelői szakmát

Megosztás Tetszik

A digitalizáció, az intelligens technológiák és az erre épülő állami ügykezelési rendszer kijelöli a jövő további irányait, a NAV 2.0 pedig már itt is van velünk. A könyvelői szakmát azonban nem helyettesíti mindez, hanem új feladatok elé állítja.

Egyértelműek-e a hatósági protokollok, az állami rendszer tudja-e teljesíteni a saját maga részére meghatározott követelményeket? – ez talán az elsődleges kérdés, ugyanis a NAV 2.0 hatékonysága elsősorban ezen múlik. Nos, jelen pillanatban még elhamarkodott lenne válaszolni erre, hiszen a szereplők empatikusak, és az idei évet tesztidőszaknak minősítik; most alakulnak ki azok a gyakorlatok, amelyek zökkenőmentessé teszik a könyvelői szakma és az adóhatóság együttműködését az új sztenderdeknek megfelelően.

Urbán János, az Aurum Group ügyvezető igazgatója például arról beszélt, hogy ő piaci szereplő létére tartott már kétórás telefonos oktatást adóellenőrnek. Ugyanis magának a hatósági munkatársnak sem volt pontos képe arról, hogy mi az eltérés a NAV egy adott időszakra lementett adatbázisa és az – egyébként a törvényeknek megfelelően adatot szolgáltató – könyvelők analitikái között.

Márpedig éppen ez az analitika támasztotta alá a kérdéses ügyben az adott időszak áfabevallását, amelyet egyébként az adóhatóság végül elfogadott. „A problémát az jelentette, hogy az általunk képviselt társaság magánszemélyek felé is teljesített, de cégátalakulás történt azon időszakban, amelyet ellenőrzött a NAV. Emiatt a jogelőd időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó bejövő számláit már csak a jogutód áfabevallásába tudtuk beletenni. A rendszer ezeket nem kezelte és nem adta meg szűrési pontként az ellenőr számára, akinek sem eszköze, sem adatbázisa, sem IT-tudása nem volt meg az eltérés kiszűrésére. A hozzáállása viszont kiváló volt, így a közös munka eredményeként az adóhatóság visszautalta az áfa összegét” – említ egy esetet Urbán János arról, hogy bár a valós idejű és automatikus adatfeldolgozás felé halad a rendszer, de még könnyen adódhatnak olyan helyzetek, amelyek során nem spórolható meg a részletek kibogozása.

Az iparág szereplői szerint ugyanakkor kiváló, NAV-funkciókra is használható online platformok állnak ma már rendelkezésre, pl. a piacvezető Számlázz.hu, ezért az adózók meg tudnak felelni a jogszabályi követelményeknek. Ráadásul az a tapasztalat, hogy az adóhatósági munkatársak az esetek nagy részében nem probléma-, hanem megoldás-fókuszú hozzáállást mutatnak, vagyis egyre inkább érvényesül az ellenőrök támogató attitűdje. Mivel azonban a szakma képviselői szerint nagyon sok a hivatalos online ügyintézés esetén nem kellően letesztelt funkció, ezért számos időbeli veszteség is adódik. Ennek pedig – a kifizetendő túlórák révén – igen súlyos költségvonzata van.

Átalakulóban a könyvelői szakma

De hogyan alakul át a könyvelői szakma, ha egyre nagyobb teret nyernek a mind intelligensebb algoritmusok és applikációk? Nos, a dolog éppen, hogy megköveteli az újabb tudások megszerzését. A digitalizáció ugyanis nem azt jelenti, hogy az emberi megoldóképességre ne volna szükség. Ami korábban még megfelelő felkészültségnek számított, az ma már kevés.

Abban konszenzus van, hogy a szakmai képzéseken túl erősíteni szükséges az IT készségfejlesztést. A ma már alapkövetelménynek számító Excel-ismeretek nem elegendők, egyre inkább a mélyebb rétegeket megcélzó adatbáziskezelésről, adatkonverzióról, az adatkapcsolatok létrehozásáról kell beszélni. Az új követelményeknek való megfelelés pedig az önálló tanulás nélkül nem megy. A könyvelő szakma nagy része még az elején jár ennek a folyamatnak; ráadásul a szakembergárda utánpótlása is nagy kihívásokkal jár. Nagy lemorzsolódás lesz emiatt, ráadásul éppen a hatalmas szakmai tudású, évtizedes rutinnal rendelkezők körében

A digitálisan fogékony szolgáltatók ugyanakkor, amelyek az ügyfeleknek is segítenek az új platformokat befogadni és alkalmazni, nagyot nyerhetnek üzletileg. És bár a digitalizáció számos megoldást kínál, vannak olyan tudáselemek, amelyek nem automatizálhatók. Bizonylatokat a létező összes jogszabálynak megfelelően könyvelni, teljeskörűen menedzselni az ügyfeleket, IT platformok tucatjai közül kiválasztani a legmegfelelőbbet, controlling jelentéseket összeállítani, ügyvédeket tájékoztatni: csak néhány példa, amihez nem nélkülözhető a szakemberek segítsége.

A technológiai változás tehát az adatrögzítést egyszerűsíti, és valóban, erre kapcsolódnak rá a döntési alternatívák alapján felépített algoritmusok, amikor nagy tételszám feldolgozását lehet automatizálni és standardizálni, melyek egy része már elérhető, illetve folyamatosan elérhetővé válik az online számlázó szoftverekben. Viszont ehhez sokkal nagyobb IT tudás szükséges. A könyvelő szakma ez irányba fog eltolódni. Az adatrögzítés és feldolgozás csak egy pici szegmense a szakmának, amelyben, ha megfelelően fognak működni az állami szoftverek is, akkor egyszerűsödni fognak a folyamatok.

Egyszerűbb folyamatok kellenek

A könyvelői szakmát viszont segítené, ha az állami adatkezelésben további változások történnének. Például a számlákból és bizonylatokból keletkező adatokat célszerűbb lenne egy nemzeti adattárházban összpontosítani az adóhatóság helyett. Ugyanis számos külső és belső résztvevő van, aki információt igényel és kaphat, vagy kapnia is kell az adatot szolgáltató szereplőktől. Így számos, sokszorosan duplikált adatszolgáltatást és rengeteg féle típusú rendszer fejlesztését és használatát lehetne egységesíteni és standardizálni. Ezen adatközpontból tudna dolgozni például az adóhatóság mellett a statisztikai hivatal, a helyi önkormányzatok, az egészségügyi vagy a nyugdíjfolyósító adatbázisok, és a sor szinte végtelen. Segítség volna az is, ha egységes formátumúak lennének az adatszolgáltatások nyomtatványai és kitöltési útmutatói. Jelenleg ugyanis ezek területenként, régiónként, sőt, akár egy-egy hivatalon belül is eltérnek, attól függően, hogy ugyanazon adatot milyen ügytípushoz kell csatolni. Ha például az adott társaságokat egy helyre lehetne beregisztrálni és a meghatalmazásokat egységes formátumban kezelné az adattár, akkor az máris jelentős adminisztrációs és ügykezelési könnyebbséget jelentene. A piac más szegmensében jelen lévő szereplők is bevezethetnének egy sztenderdet az adminisztrációs folyamatok egységesítésére, akár egy olyan, jelentős regisztrált felhasználó bázissal rendelkező oldal, mint a Számlázz.hu

Adat, biztonság?

Urbán János ugyanakkor úgy véli, kockázatai is lehetnek annak, hogy a NAV 2.0 teljeskörűvé válásával az adóhatóságnál az összes gazdasági szereplő minden egyes adata rendszerezetten és egy kattintásra elérhetővé válik. Ha nem megfelelő az adatbiztonság, és valaki visszaélést akarna elkövetni, akkor 2021. január 1-től szinte mindent látni fog. A céges bevételeket és költségeket, pénzügyi tranzakciókat, vevő adatokat, termékforgalmakat, árazásokat, piaci trendeket, és adott esetben társaságokat lehet leválogatni finom célpontként felvásárlásokra, ha kikerülnek az adatok és ellenséges szándékú üzleti körök birtokába jutnak. Ennek elkerülésére pedig önmagában a GDPR sem ad megfelelő garanciát. Megoldást nyújthat a Számlázz.hu rendszere, amely amellett, hogy az országban az elsők között kapta meg az AISP license-t, ami szigorú MNB-s előírásokhoz kötött, rendszeresen végez külsős IT biztonsági szakértőkkel széles körű sérülékenységvizsgálatot. Ezáltal az oldalon tárolt adatok nagyobb biztonságban vannak, mint egy merevlemezen, vagy papír alapon a szekrényben.

A tartalom a Számlázz.hu megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.