Az adóilletőség meghatározását sok minden befolyásolja, például a munkavégzés helye, a munkát végző állampolgársága, lakcíme, tartózkodási helye és időtartama, az államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő által adott válaszokból kiderül, hogy konkrét esetekben mi mindenre kell figyelni.
Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában a 2026-ban nyugdíjba vonulók ellátásának megállapításához szükséges valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet módosításáról.
Hét rendelet – közöttük az új valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet – és hat határozat jelent meg 2026. március 26-án a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában.
A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.
A megváltozott munkaképességnek társadalombiztosítási szempontból az érintettre vonatkozóan elsődlegesen a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosultságnál van jelentősége, míg foglalkoztatói oldalról nézve a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szochokedvezmény szempontjából fontos. Ugyanakkor ez az állapot más kötelezettségeket és jogosultságokat is befolyásol. Cikkünkben ezek közül tekintünk át néhányat.
Számos írásunkban foglalkoztunk már a munkavállaló nyugdíjazása miatti – lényegében kikerülhetetlen – helytelen járulékmegállapítással, illetve az ebből fakadó utólagos korrekció szükségességével. E probléma lényegében minden – a nyugdíjazás napját követően – továbbfoglalkoztatott vagy nyugdíjjogosultságát visszamenőleg érvényesítő biztosított vonatkozásában jelentkezik. Külön aktualitást ad a témának, hogy év elején „a valorizációs időszakban” sokkal több esetben és hosszabb időszak tekintetében szembesülhetünk ezzel a kérdéssel.
Idén január 1-jétől már két biztosítási jogviszony (munkaviszony és tartós megbízás) esetében határoz meg a Tbj. a minimálbér 30 százalékának alapul vételével havi minimum járulékfizetési kötelezettséget. Egymástól eltérő jogviszonyokról van szó, hiszen a munkaviszony a munka törvénykönyve (Mt.), a megbízás pedig a Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá tartozik. Míg a munkavállaló díjazása nem lehet kevesebb mint a minimálbér, addig a megbízást akár díjazás nélkül is el lehet látni.
Nyugdíjazáskor kiderülhet, hogy hiányosak a nyugdíjbiztosító adatai az igénylő szolgálati idejéről, illetve korábbi jövedelmeiről. Az adategyeztetés során az érintett milyen esetekben tudja igazolni tanúkkal, illetve dokumentumokkal a hiányzó tényeket? Összefoglaltuk.
A szabadságát Dubajban töltő munkavállaló a közel-keleti konfliktus miatt akadályoztatva volt a hazajutásban, erről a munkáltatóját haladéktalanul értesítette. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha vis maior helyzetként igazolt, de nem fizetett távollétként kezeli a munkavállaló hiányzását? Erre az időre szünetel a munkavállaló biztosítása és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Influenzaszerű tünetekkel 35 400-an fordultak orvoshoz a múlt héten a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pénteken a honlapján, közölte az MTI. Ez az adat a múlt hetet megelőző héten 45 300 volt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték