A nap kérdése: katás bt. beltagja lehet-e végelszámoló a bt.-ben és egyéni vállalkozó is egyben?

Megosztás Tetszik

Katás bt. a jogszabályi változások miatt egyszerűsített végelszámolásba kezd. A beltag rendelkezik 20 órás munkaviszonnyal, saját, egyszemélyes kft.-vel, illetve szeptembertől átalányadózó egyéni vállalkozó is lesz egyben. Lehet-e a beltag a folyamatban végelszámoló is a fenti körülmények figyelembevételével, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ebben az esetben? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: katás bt. végelszámolása elkezdődik 2022. szeptember 1-jén. A bt. beltagja 2022. szeptember 1-jétől átalányadós egyéni vállalkozó lesz (amit most lehetővé tettek). A bt. beltagnak van még a vállalkozásain kívüli 20 órás munkaviszonya, egy jelenleg tevékenységet nem végző egyszemélyes kft.-je. Ha átalányadózó egyéni vállalkozóként megfizeti maga után legalább a minimum járulékot (hiszen csak 20 órás munkaviszonya van), akkor nyilatkozattal a társas vállalkozások felé, mentesül-e az egyszemélyes kft.-ben, valamint a bt. beltagjaként a végelszámolási időszak alatt a járulékfizetési kötelezettségek alól? A másik kérdés, hogy lehet-e a bt. végelszámolója olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyben egyéni vállalkozóvá is vált?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Kezdjük a második kérdéssel! Igen, lehet egyéni vállalkozó ezt a 297/2022. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése egyszerűsített végelszámolás esetén lehetővé teszi.

A kérdésben említett beltagnak szeptember 1-jén négy egyidejűleg fennálló jogviszonya lesz:
1. átalányadózó egyéni vállalkozó,
2. bt.-ben társas vállalkozó mint végelszámoló,
3. heti 20 órás munkaviszony és
4. a kft.-ben társas vállalkozói jogviszony ügyvezetői státuszára tekintettel.

A Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 42. § (8) bekezdése értelében annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, minimum járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozásban áll fenn, míg, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.

Tehát többes vállalkozói jogviszony esetén főszabályként az egyéni vállalkozásban kell eleget tenni a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek. Így a bt.-ben és a kft.-ben – jövedelem híján – nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.