Hozzájárulás vagy jogos érdek legyen az adatkezelésünk jogalapja?

Megosztás Tetszik

Fél éven belül hatályba fog lépni az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, így nagy hangsúlyt fektetünk azon szabályok gyakorlati bemutatására, melyek a megfelelés biztosításához szükségesek. Jelen elemzésben két adatkezelési jogalapot hasonlítunk össze: a hozzájáruláson alapuló adatkezelést, valamint az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekét.

Ekkor használható a hozzájárulás jogalapként

Magyarországon elterjedt, téves nézet, hogy az adatkezeléseknek feltétlenül hozzájáruláson kell alapulniuk, illetve, hogy ez a legoptimálisabb adatkezelési jogalap.

A helyzet azonban merőben más. Amint arra az adatvédelmi munkacsoport (EU) is rámutat, az érintett hozzájárulása ("gyenge jogalap") abban az esetben szolgálhat az adatkezelés jogalapjául, amennyiben az adatkezeléshez más, egyéb jogalap nem kapcsolható.

Amennyiben mégis erre a jogalapra támaszkodunk, ügyelnünk kell arra, hogy a hozzájárulásnak tájékozottnak, önkéntesnek és határozottnak kell lennie.

Tájékozottnak abban az értelemben, hogy az érintettnek az adatkezelés megkezdése előtt minden egyes adatkezelési cél vonatkozásában ismernie kell az adatkezelés körülményeit, és annak a tudatában kell az adatkezeléshez célonként hozzájárulnia. Ismernie kell továbbá a megadás és a megtagadás következményeit is.  

Elvben a hozzájárulás nincsen formához kötve, kétség esetén azonban az adatkezelőt terheli annak bizonyítása, hogy ténylegesen létezett is a hozzájárulás.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell vizsgálni a hozzájárulás érvényességével összefüggésben, illetve, hogy mikor "vethető be" a jogos érdek!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

(A 2018-as változásokról további cikkeket itt olvashat!)