7 új kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlöny 114. számában

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 114. számában 7 új kormányrendelet jelent meg, köztük a a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló kormányrendelet. Ezek mellett több kormányhatározat, miniszteri rendelet, illetve a Kúria végzése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló AB határozat is napvilágot látott, köztük az, amely a még ki sem hirdetett állami építési beruházások rendjéről szól.

A Magyar Közlöny 114. számában kihirdetett jogszabályok:

1. az Európai Védelmi Alap végrehajtásához kapcsolódó nemzeti feladat ellátásáról szóló 368/2023. kormányrendelet;
2. a FEAK Független Energetikai Adatközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott közfeladatokról szóló 369/2023. kormányrendelet;
3. az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok további működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó egyes szabályokról szóló 370/2023. kormányrendelet;
4. a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. kormányrendelet módosításáról szóló 371/2023. kormányrendelet;
5. a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. kormányrendeletnek az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyek tájékoztatását támogató portálra vonatkozó módosításáról szóló 372/2023. kormányrendelet;
6. az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. kormányrendelet módosításáról szóló 373/2023. kormányrendelet;
7. az Országos Beruházás Monitoring Rendszer eljárásrendjéről és működtetéséről szóló 575/2021. kormányrendelet módosításáról szóló 374/2023. kormányrendelet;
8. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjéről szóló 19/2023. MK rendelet;
9. az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 23/2017. MvM rendelet módosításáról szóló 4/2023. MvM rendelet;
10. az Országgyűlés 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 4. § (3) bekezdése, 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról szóló 19/2023. AB határozat;
11. a Kúria Knk.II.39.057/2023/3. számú végzése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 20/2023. AB határozat;
12. a Kúria Knk.II.39.058/2023/2. számú végzése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 21/2023. AB határozat;
13. az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakán való magyar részvételről szóló 1365/2023. kormányhatározat;
14. fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, valamint kormányhatározat módosításáról szóló 1366/2023. kormányhatározat;
15. az EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú, „Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése” című kiemelt projekt összköltségének növeléséről, valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016. kormányhatározat módosításáról szóló 1367/2023. kormányhatározat.
16. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében kiegészítő forrás biztosításáról szóló 1368/2023. kormányhatározat;
17. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1300/2021. kormányhatározat módosításáról szóló 1369/2023. kormányhatározat;
18. a tokaji TV-torony és libegő fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1370/2023. kormányhatározat;
19. a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet létrehozásáról szóló Megállapodás Közgyűlésén való magyar részvételről szóló 66/2023. ME határozat.

A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. kormányrendelet módosításáról szóló Kormány 371/2023. kormányrendelet

1. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gazdálkodó szervezet csak olyan tehergépjárművet bérelhet – ide nem értve a pótkocsit –, melynek magyar vagy másik tagállam által kibocsátott hatósági engedélye és jelzése van. A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, bérelt tehergépjármű használatára az adott naptári évben legfeljebb két egymást követő hónapon keresztül, az 1071/2009/EK rendelettel és az 1072/2009/EK rendelettel összhangban kerülhet sor. A bérelt tehergépjárműre kiadott engedélykivonatnak és közösségi engedély hitelesített másolatának időbeli hatálya nem haladhatja meg a tehergépjármű bérletére vonatkozó szerződés időtartamát, de legfeljebb két hónapot.”

2. Az R. 34. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, gazdálkodó szervezet által a (4) bekezdés szerint bérelt tehergépjárművek száma a bérelt tehergépjármű használatba állításának napján a közúti árutovábbítási engedélyek nyilvántartása szerint a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló tehergépjármű-állomány legfeljebb 30 százaléka lehet, azzal, hogy a rendelkezésre álló járművek közé nem kell beszámolni a már korábban a (4) bekezdés szerint bérelt tehergépjárműveket.

(4b) Ha a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló tehergépjármű-állománya egynél több és négynél kevesebb járműből áll, akkor egy tehergépjármű bérelhető.”

3. Az R. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Bérelt tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítás és bérelt tehergépjárművel saját számlás áruszállítás közben a járművezetőnek a közúti forgalomban magánál kell tartania hitelesített elektronikus formátumban vagy papír alapon
a) a tehergépjármű bérletére vonatkozó szerződést vagy a szerződés hitelesített kivonatát, amely tartalmazza a bérbeadó és a bérlő nevét, a szerződéskötés napját és időtartamát, valamint a tehergépjármű azonosítási adatait, továbbá
b) a tehergépjárművet vezetőnek
ba) a bérlő gazdálkodó szervezetnél tagsági vagy részvényesi jogviszonyát igazoló iratot vagy
bb) a járművezető foglalkoztatására vonatkozó szerződést vagy ezek hitelesített kivonatát vagy
bc) egy három hónapnál nem régebbi fizetési jegyzéket.”

4. Az R. 34. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közlekedési hatóság a bérelt tehergépjárművekre kiadott közösségi engedély hitelesített másolatának kiadásával egyidejűleg a gazdálkodó szervezet által bérelt tehergépjárművek hatósági jelzését a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett, az 1071/2009/EK rendelet 16. cikke szerinti nemzeti elektronikus nyilvántartásban rögzíti.

(10) A közlekedési hatóság – mint nemzeti kapcsolattartó – teljesíti a tagállamot terhelő tájékoztatási és a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget.

(11) A (9) bekezdésben említett információ cseréjét a közlekedési hatóság az (EU) 2016/480 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott, a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartásokon keresztül teljesíti.”

Az Alkotmánybíróság 19/2023. AB határozata az Országgyűlés 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 4. § (3) bekezdése, 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés a 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 4. § (3) bekezdése, 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes.

A köztársasági elnök az Országgyűlés 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló – még ki nem hirdetett – törvény (Törvény) 4. § (3) bekezdése, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá kapcsolódó rendelkezésként a 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.

A Törvény (a törvényjavaslat száma: T/3677.) az állami építési beruházások rendjére vonatkozó, részletes és átfogó szabályokat állapít meg, e szabályok egy részét egyúttal sarkalatos rendelkezésként rögzíti. A Törvény ugyanakkor több rendelkezésében saját szabályaitól enged eltérést, akár miniszteri rendelettel is. Az indítvány szerint a Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való – érdemi keretek nélküli – eltérés lehetősége kiüresítheti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, illetve a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket. Mindez pedig végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmét okozza – írják a köztársasági elnöki indítványában.