Így számolják az arányos szolgálati időt a nyugdíj megállapításakor

Megosztás Tetszik

Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek – bizonyos jól meghatározott kivétellel – kizárólag azt az időszakot lehet elismerni, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék, illetve 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény meghatározza, hogy a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 napot kell egy évnek tekinteni. Akkor is csak 365 nap szolgálati idő ismerhető el a tárgyévben, ha valaki adott időszak alatt többes biztosítási jogviszonyban állt, és egyébként mindegyik biztosítási jogviszonya alapján szolgálati időt szerzett.

Ugyanakkor 1997. január 1-jétől bevezették az ún. arányos szolgálati idő fogalmát, mely szerint, ha a külön meghatározott biztosítási jogviszonyban álló személy e biztosításából származó keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy a minimálbérnél kisebb összeg után fizet nyugdíjjárulékot, a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya megegyezik a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, az arányos szolgálati idővel kapcsolatban mik a legfontosabb tudnivalók, illetve példán keresztül bemutatjuk a számolás menetét is!