Katás egyéni vállalkozó tulajdonosa, ügyvezetője lesz egy kft.-nek: ezek a járulékfizetési kötelezettségei

Megosztás Tetszik

Jelenleg katás egyéni vállalkozó tervezi, hogy kisebbségi tulajdonos tagja és ügyvezetője lesz egy kft.-nek, ezzel kapcsolatban merültek fel kérdései. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre.

A kérdés részletesen így hangzik: jelenleg katás egyéni vállalkozó tervezi, hogy kisebbségi tulajdonos tagja és ügyvezetője lesz egy kft.-nek. Jól gondolom-e, hogy ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el, akkor maradhat katás egyéni vállalkozó? Ebben az esetben milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz a kft.-ben, ha csak az ügyvezetésre tekintettel kap részmunkaidős munkabért? Van-e jelentősége a jogviszony és ezáltal a közterhek szempontjából annak, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdonosa lesz a kft.-nek? Mi az a konstrukció, amikor tag és ügyvezető is a magánszemély, de megmaradhat katás egyéni vállalkozónak?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdéseire a következő válaszokat adom.

1. Jelenleg katás egyéni vállalkozó tervezi, hogy kisebbségi tulajdonos tagja és ügyvezetője lesz egy kft.-nek. Jól gondolom-e, hogy ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el, akkor maradhat katás egyéni vállalkozó?

Ha a kisadózóként tevékenykedő egyéni vállalkozó a gazdasági társaságban az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, akkor az ügyvezetés ellátható részmunkaidőben is. Természetesen erre akkor kerülhet sor, ha az ügyvezetői feladatok ténylegesen elláthatók részmunkaidőben. Ha a részmunkaidő kevesebb, mint heti 36 óra, akkor ezen munkaviszony mellett az egyéni vállalkozó folytathatja a kisadózói tevékenységét.

2. Ebben az esetben milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz a kft.-ben, ha csak az ügyvezetésre tekintettel kap részmunkaidős munkabért?

Ha az ügyvezető foglalkoztatásra teljes munkaidőben kerül sor, akkor az ügyvezető a minimálbérre jogosult. Részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál a minimálbér arányosítható a részmunkaidőhöz. Az így megállapított munkabérből le kell vonni a 15 százalék személyijövedelemadó-előleget és a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, továbbá a munkáltatónak ezen munkabér után 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Amire figyelemmel kell lenni részmunkaidős foglalkoztatásnál az a minimális alap. Ez azt jelenti, hogy – egyes eseteket kivéve – legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha a részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán ennél alacsonyabb a munkabér. Ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (például táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugellátás) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

A fenti minimális alap szabályait kell alkalmazni a munkáltató szociálishozzájárulásiadó-fizetésére is. Azaz legalább a mindenkori minimálbér 30 százaléka után kell megfizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót.

3. Van-e jelentősége a jogviszony és ezáltal a közterhek szempontjából annak, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdonosa lesz a kft.-nek? Mi az a konstrukció, amikor tag és ügyvezető is a magánszemély, de megmaradhat katás egyéni vállalkozónak?

Korlátolt felelősségű társaság tagja nem biztosított. Azaz maga a tagság a gazdasági társaságban nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Ahhoz, hogy a tag biztosítottnak minősüljön, szükséges a társágban a személyes közreműködése például tagsági jogviszonyban.

Ha a tag munkaviszonyban heti 36 óránál kevesebbet dolgozik ügyvezetőként, akkor továbbra is fennállhat a kisadózói tevékenysége.