Amikor a biztosítási jogviszony szünetel

Megosztás Tetszik

Főszabály szerint a biztosítás és az alapját képező jogviszony egymással párhuzamosan mozog, azaz a jogviszony létrejöttével és megszűnésével együtt a biztosítás is létrejön vagy megszűnik. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a kettő elválik egymástól, ilyen például a biztosítás szüneteltetése is, cikkünkben ezt járjuk körbe.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 8. szakasza értelmében a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Tehát főszabály szerint, ha létrejön az alapjogviszony, létrejön a biztosítás, illetve ha megszűnik az alapjogviszony véget ér a biztosítás is.

E főszabály alól egyik kivételt a biztosítás szünetelése jelenti, mikor is a biztosítást megalapozó jogviszony fennáll, de a biztosítás szünetel.

Például, ha egy munkaviszonyban álló dolgozó családi okok miatt 10 nap fizetés nélküli szabadságot kér, akkor ugyan munkaviszonyban áll, de a biztosítása ezen időszakban szünetel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket! Erről szól még a cikk:
• mit jelent társadalombiztosítási szempontból a biztosítás szünetelése,
• a biztosítás szünetelésének eseteit a Tbj. mely szakasza, miként szabályotta.