A nyugdíj számításának menete: nem egyszerű a folyamat

Megosztás Tetszik

A Bankmonitor.hu honlapján bemutatta a magyar nyugdíjszámítás kacifántos folyamatát, és azt is leleplezték, hogy mennyi pénzből élnek ma a nyugdíjasok.

Milyen tényezőktől függ az állami nyugdíj összege?

Ha a lehető legegyszerűbben szeretnénk bemutatni a Magyarországon alkalmazott nyugdíjszámítási módszert, akkor azt mondhatjuk, hogy az induló nyugdíj összege két szám szorzataként adódik. Az egyik szám egy úgynevezett „havi átlagkereset”, a másik szám pedig egy százalékban kifejezett „szorzószám”, melynek nagysága a szolgálati idő hosszúságától függ.

Egy reális példával élve: ha valakinek élete során 300 ezer forintra jön ki a havi átlagkeresete, és a szolgálati ideje alapján 80 százalékos szorzószám alkalmazására jogosult, akkor az ő induló nyugdíja ennek a két számnak a szorzata, azaz 240 ezer forint lesz.

Eddig talán nem tűnik bonyolultnak a folyamat, de természetesen mind a havi átlagkereset, mind a szorzószám megállapításához hosszú és rögös út vezet, számtalan buktatóval, részletszabállyal és kivétellel. Az alábbiakban a Bankmonitor.hu szakemberi arra tesznek kísérletet, hogy érthetően bemutassák a magyar nyugdíjszámítási metódus alapvető logikáját. Ennek megfelelően nem térnek ki minden részletre.

Hogyan számítják ki a szolgálati időt?

Magyarországon az a személy jogosult öregségi teljes nyugdíjra, aki a születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt – jelenleg 65 év – betöltötte, valamint rendelkezik legalább 20 évnyi szolgálati idővel. (Kivételt képez ez alól a „Nők40” néven elhíresült korkedvezmény, ugyanis a nők 65 éves koruk betöltése előtt is nyugdíjba mehetnek, amennyiben igazolni tudnak legalább 40 évnyi jogosultsági időt.)

A szolgálati idő alapesetben azt az időszakot jelenti, amely alatt a nyugdíjigénylő nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

A szolgálati idő hosszát napra pontosan kell meghatározni, majd a fentebb említett szorzószám megállapításához évekre kell átszámítani (365-tel elosztani), végül egész évekre kerekíteni, mégpedig minden esetben lefelé! Ha például a nyugdíjigénylő 40,99 év szolgálati időt tud felmutatni, akkor is csak a 40 évhez tartozó szorzószámra jogosult.

Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezik valaki, a nyugdíjszámításkor annál magasabb szorzószámmal kell megszorozni a havi átlagkeresetét. A különböző hosszúságú szolgálati időkhöz tartozó szorzószámokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2. melléklete tartalmazza. Nézzünk néhány példát arra, hogy adott hosszúságú szolgálati időhöz mekkora szorzószámot rendel a jogszabály:

• 30 évhez: 68 százalék,
• 35 évhez: 73 százalék,
• 40 évhez: 80 százalék,
• 45 évhez: 90 százalék,
• 50 vagy annál több évhez: 100 százalék.

Ezek tehát azok a szorzószámok, melyekkel a havi átlagkereset összegét megszorozva adódik az induló nyugdíj összege.

Hogyan számítják ki a havi átlagkeresetet?

A nyugdíjszámításhoz szükséges „havi átlagkereset” hétköznapi megfogalmazásban azt takarja, hogy az 1988-tól szerzett kereseteket többé-kevésbé mai értékre átszámítják, és ezekből vonnak havi átlagot.

A precízebb megfogalmazás szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának napjáig terjedő időszakban kell figyelembe venni a nyugdíjjárulék (újabban társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket. Ezeket a bruttó kereseteket először „nettósítani” kell oly módon, hogy minden évre vonatkozóan az adott évben érvényes szabályok szerint csökkenteni kell a járuléktartalommal és az adótartalommal.

Miért szükséges a valorizáció?

Ezután következik az úgynevezett „valorizáció”, amely a keresetek összehasonlíthatósága érdekében elengedhetetlen művelet. Gondoljunk csak bele, hogy a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 1990-ben 13 ezer forint volt, 2023-ban pedig 571 ezer forint! A valorizáció során a régi kereseteket közelítőleg mai értékre számítják át, oly módon, hogy az adott évekhez tartozó valorizációs szorzószámmal megszorozzák azokat.

Az aktuális valorizációs szorzók mértékét a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Nézzünk néhány példát arra, hogy 2024-ben mekkora valorizációs szorzókkal kell megszorozni az adott években szerzett nettó kereseteket:

• 1990-ben szerzett keresetek: 39,188
• 1995-ben szerzett keresetek: 15,288
• 2000-ben szerzett keresetek: 7,045
• 2005-ben szerzett keresetek: 3,811
• 2010-ben szerzett keresetek: 2,954
• 2015-ben szerzett keresetek: 2,414
• 2020-ban szerzett keresetek: 1,458

Fontos!
Ezek a számok kifejezetten 2024-ben érvényesek, jövőre új valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni. Az új évben érvényes valorizációs szorzók mértékét minden évben külön kormányrendeletben hirdetik ki. A valorizációs szorzók ilyen módon történő folyamatos „karbantartása” biztosítja azt, hogy a régi keresetek megfelelően kezelhetők legyenek a nyugdíjszámítás során.

Keresettömegből havi átlagkereset

Ezután a valorizált nettó kereseteket egyszerűen össze kell adni, így kijön, hogy az életpályája során mekkora nagyságú figyelembe vehető nettó keresettömeget szerzett meg a nyugdíjigénylő. Ez az összeg jellemzően több tízmillió forint, de bizonyos esetekben akár a 100 millió forintot is meghaladhatja.

A nettó valorizált keresettömegből először napi átlagkeresetet kell számítani oly módon, hogy egy osztószámmal elosztják a keresettömeget. Az osztószám azoknak a napoknak a száma, melyekre a nyugdíjigénylőnek az átlagszámítási időszakban keresete, jövedelme volt. (Az osztószám megállapításakor a pihenőnapokat, munkaszüneti napokat, szabadnapokat is figyelembe kell venni.) Az így adódó napi átlagkeresetet havi átlagkeresetté kell alakítani oly módon, hogy meg kell szorozni 365-tel, majd el kell osztani 12-vel.

Példa
Egy egyszerű példával élve: ha valakinek 82 millió forint lett a figyelembe vehető valorizált nettó keresettömege, melyet 10 000 napra kell elosztani (az osztószám 10 000), akkor a napi átlagkeresete 8 200 forint, melyet 365-tel megszorozva és 12-vel elosztva adódik, hogy a havi átlagkeresete 249 417 forint.

Degresszió

Itt érdemel említést a degresszió szabálya is, amely a 372 ezer forintot meghaladó havi átlagkeresetek csökkentését írja elő. Amennyiben a kiszámított havi átlagkereset 372 ezer forintnál több, akkor a 372 001 forinttól 421 000 forintig terjedő résznek csak a 90 százalékát, a 421 ezer forint feletti résznek pedig csak a 80 százalékát lehet figyelembe venni. Ennek következtében például 500 ezer forintos havi átlagkereset esetén a degresszió miatt csak 479 300 forintot szabad figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor.

Most ugrik a majom a vízbe!

A szolgálati idő hosszúságának és a havi átlagkereset összegének kalandos kiszámítása a legnehezebb feladat. Ha mindkét értékhez eljutottunk, akkor már csak egy szorzás van hátra. A havi átlagkeresetet meg kell szorozni a szolgálati időhöz tartozó nyugdíjszorzóval. A cikk legelején bemutatott egyszerű példánál maradva, 300 ezer forintos havi átlagkereset és 40 évnyi szolgálati idő esetén 300 000 × 0,80 = 240 000 forint a folyósítandó első nyugdíj összege.

A Bankmonitor.hu szakértői hangsúlyozzák, hogy a fentiekben csak a nyugdíjszámítás alapjait mutatták be, és nem tértek ki minden részletszabályra.

Mire lesz elég az állami nyugdíj?

A példákban többször is említett 240 ezer forintos nyugdíj nagyjából átlagosnak mondható: 2024. áprilisában 231 700 forint volt az átlagnyugdíj, míg a mediánnyugdíj (azaz a helyzeti középérték) 205 100 forintra rúgott. Ezek a középértékek azonban elfedik a nyugdíjasok közti hatalmas egyenlőtlenségeket. A Bankmonitor számításai szerint tavaly a nyugdíjasok kb. 40 százaléka, nagyságrendileg 900 ezer fő a létminimum alatt élt, azaz havi 160 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból gazdálkodott! A nemek közötti különbség itt is kimutatható: a férfi nyugdíjasok 36 százaléka (307 ezer fő), míg a nők 43 százaléka (607 ezer fő) részesült a létminimum szintje alatti nyugdíjban.

Egyértelműen azt mondhatjuk tehát, hogy a munkával töltött aktív életszakaszt követően óriási a kockázata a jelentős jövedelemcsökkenésnek. A nyugdíjba vonulással egyik napról a másikra akár felére is zuhanhat a bevételünk, ami drasztikus életszínvonal-csökkenést vonna maga után, hacsak nincs más forrásból érdemi kiegészítő jövedelmünk. Éppen ezért a szakértők egybehangzó véleménye szerint nem szabad kizárólag az állami nyugdíjra hagyatkozni: kulcsfontosságú, hogy időben elindítsunk egy nyugdíjcélú megtakarítást, amellyel jelentősen növelhetjük az időskori bevételeink szintjét.