A nyugdíj számításának menete: nem egyszerű a folyamat

  • adozona.hu

A Bankmonitor.hu honlapján bemutatta a magyar nyugdíjszámítás kacifántos folyamatát, és azt is leleplezték, hogy mennyi pénzből élnek ma a nyugdíjasok.

Milyen tényezőktől függ az állami nyugdíj összege?

Ha a lehető legegyszerűbben szeretnénk bemutatni a Magyarországon alkalmazott nyugdíjszámítási módszert, akkor azt mondhatjuk, hogy az induló nyugdíj összege két szám szorzataként adódik. Az egyik szám egy úgynevezett „havi átlagkereset”, a másik szám pedig egy százalékban kifejezett „szorzószám”, melynek nagysága a szolgálati idő hosszúságától függ.

Egy reális példával élve: ha valakinek élete során 300 ezer forintra jön ki a havi átlagkeresete, és a szolgálati ideje alapján 80 százalékos szorzószám alkalmazására jogosult, akkor az ő induló nyugdíja ennek a két számnak a szorzata, azaz 240 ezer forint lesz.

Eddig talán nem tűnik bonyolultnak a folyamat, de természetesen mind a havi átlagkereset, mind a szorzószám megállapításához hosszú és rögös út vezet, számtalan buktatóval, részletszabállyal és kivétellel. Az alábbiakban a Bankmonitor.hu szakemberi arra tesznek kísérletet, hogy érthetően bemutassák a magyar nyugdíjszámítási metódus alapvető logikáját. Ennek megfelelően nem térnek ki minden részletre.

Hogyan számítják ki a szolgálati időt?

Magyarországon az a személy jogosult öregségi teljes nyugdíjra, aki a születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt – jelenleg 65 év – betöltötte, valamint rendelkezik legalább 20 évnyi szolgálati idővel. (Kivételt képez ez alól a „Nők40” néven elhíresült korkedvezmény, ugyanis a nők 65 éves koruk betöltése előtt is nyugdíjba mehetnek, amennyiben igazolni tudnak legalább 40 évnyi jogosultsági időt.)

A szolgálati idő alapesetben azt az időszakot jelenti, amely alatt a nyugdíjigénylő nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

A szolgálati idő hosszát napra pontosan kell meghatározni, majd a fentebb említett szorzószám megállapításához évekre kell átszámítani (365-tel elosztani), végül egész évekre kerekíteni, mégpedig minden esetben lefelé! Ha például a nyugdíjigénylő 40,99 év szolgálati időt tud felmutatni, akkor is csak a 40 évhez tartozó szorzószámra jogosult.

Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezik valaki, a nyugdíjszámításkor annál magasabb szorzószámmal kell megszorozni a havi átlagkeresetét. A különböző hosszúságú szolgálati időkhöz tartozó szorzószámokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2. melléklete tartalmazza. Nézzünk néhány példát arra, hogy adott hosszúságú szolgálati időhöz mekkora szorzószámot rendel a jogszabály:

  • 30 évhez: 68 százalék,
  • 35 évhez: 73 százalék,
  • 40 évhez: 80 százalék,
  • 45 évhez: 90 százalék,
  • 50 vagy annál több évhez: 100 százalék.

Ezek tehát azok a szorzószámok, melyekkel a havi átlagkereset összegét megszorozva adódik az induló nyugdíj összege.

Hogyan számítják ki a havi átlagkeresetet?

A nyugdíjszámításhoz szükséges „havi átlagkereset” hétköznapi megfogalmazásban azt takarja, hogy az 1988-tól szerzett kereseteket többé-kevésbé mai értékre átszámítják, és ezekből vonnak havi átlagot.

A precízebb megfogalmazás szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának napjáig terjedő időszakban kell figyelembe venni a nyugdíjjárulék (újabban társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket. Ezeket a bruttó kereseteket először „nettósítani” kell oly módon, hogy minden évre vonatkozóan az adott évben érvényes szabályok szerint csökkenteni kell a járuléktartalommal és az adótartalommal.

Miért szükséges a valorizáció?

Ezután következik az úgynevezett „valorizáció”, amely a keresetek összehasonlíthatósága érdekében elengedhetetlen művelet. Gondoljunk csak bele, hogy a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 1990-ben 13 ezer forint volt, 2023-ban pedig 571 ezer forint! A valorizáció során a régi kereseteket közelítőleg mai értékre számítják át, oly módon, hogy az adott évekhez tartozó valorizációs szorzószámmal megszorozzák azokat.

Az aktuális valorizációs szorzók mértékét a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Nézzünk néhány példát arra, hogy 2024-ben mekkora valorizációs szorzókkal kell megszorozni az adott években szerzett nettó kereseteket:

  • 1990-ben szerzett keresetek: 39,188
  • 1995-ben szerzett keresetek: 15,288
  • 2000-ben szerzett keresetek: 7,045
  • 2005-ben szerzett keresetek: 3,811
  • 2010-ben szerzett keresetek: 2,954
  • 2015-ben szerzett keresetek: 2,414
  • 2020-ban szerzett keresetek: 1,458

Fontos!
Ezek a számok kifejezetten 2024-ben érvényesek, jövőre új valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni. Az új évben érvényes valorizációs szorzók mértékét minden évben külön kormányrendeletben hirdetik ki. A valorizációs szorzók ilyen módon történő folyamatos „karbantartása” biztosítja azt, hogy a régi keresetek megfelelően kezelhetők legyenek a nyugdíjszámítás során.

Keresettömegből havi átlagkereset

Ezután a valorizált nettó kereseteket egyszerűen össze kell adni, így kijön, hogy az életpályája során mekkora nagyságú figyelembe vehető nettó keresettömeget szerzett meg a nyugdíjigénylő. Ez az összeg jellemzően több tízmillió forint, de bizonyos esetekben akár a 100 millió forintot is meghaladhatja.

A nettó valorizált keresettömegből először napi átlagkeresetet kell számítani oly módon, hogy egy osztószámmal elosztják a keresettömeget. Az osztószám azoknak a napoknak a száma, melyekre a nyugdíjigénylőnek az átlagszámítási időszakban keresete, jövedelme volt. (Az osztószám megállapításakor a pihenőnapokat, munkaszüneti napokat, szabadnapokat is figyelembe kell venni.) Az így adódó napi átlagkeresetet havi átlagkeresetté kell alakítani oly módon, hogy meg kell szorozni 365-tel, majd el kell osztani 12-vel.

Példa
Egy egyszerű példával élve: ha valakinek 82 millió forint lett a figyelembe vehető valorizált nettó keresettömege, melyet 10 000 napra kell elosztani (az osztószám 10 000), akkor a napi átlagkeresete 8 200 forint, melyet 365-tel megszorozva és 12-vel elosztva adódik, hogy a havi átlagkeresete 249 417 forint.

Degresszió

Itt érdemel említést a degresszió szabálya is, amely a 372 ezer forintot meghaladó havi átlagkeresetek csökkentését írja elő. Amennyiben a kiszámított havi átlagkereset 372 ezer forintnál több, akkor a 372 001 forinttól 421 000 forintig terjedő résznek csak a 90 százalékát, a 421 ezer forint feletti résznek pedig csak a 80 százalékát lehet figyelembe venni. Ennek következtében például 500 ezer forintos havi átlagkereset esetén a degresszió miatt csak 479 300 forintot szabad figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor.

Most ugrik a majom a vízbe!

A szolgálati idő hosszúságának és a havi átlagkereset összegének kalandos kiszámítása a legnehezebb feladat. Ha mindkét értékhez eljutottunk, akkor már csak egy szorzás van hátra. A havi átlagkeresetet meg kell szorozni a szolgálati időhöz tartozó nyugdíjszorzóval. A cikk legelején bemutatott egyszerű példánál maradva, 300 ezer forintos havi átlagkereset és 40 évnyi szolgálati idő esetén 300 000 × 0,80 = 240 000 forint a folyósítandó első nyugdíj összege.

A Bankmonitor.hu szakértői hangsúlyozzák, hogy a fentiekben csak a nyugdíjszámítás alapjait mutatták be, és nem tértek ki minden részletszabályra.

Mire lesz elég az állami nyugdíj?

A példákban többször is említett 240 ezer forintos nyugdíj nagyjából átlagosnak mondható: 2024. áprilisában 231 700 forint volt az átlagnyugdíj, míg a mediánnyugdíj (azaz a helyzeti középérték) 205 100 forintra rúgott. Ezek a középértékek azonban elfedik a nyugdíjasok közti hatalmas egyenlőtlenségeket. A Bankmonitor számításai szerint tavaly a nyugdíjasok kb. 40 százaléka, nagyságrendileg 900 ezer fő a létminimum alatt élt, azaz havi 160 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból gazdálkodott! A nemek közötti különbség itt is kimutatható: a férfi nyugdíjasok 36 százaléka (307 ezer fő), míg a nők 43 százaléka (607 ezer fő) részesült a létminimum szintje alatti nyugdíjban.

Egyértelműen azt mondhatjuk tehát, hogy a munkával töltött aktív életszakaszt követően óriási a kockázata a jelentős jövedelemcsökkenésnek. A nyugdíjba vonulással egyik napról a másikra akár felére is zuhanhat a bevételünk, ami drasztikus életszínvonal-csökkenést vonna maga után, hacsak nincs más forrásból érdemi kiegészítő jövedelmünk. Éppen ezért a szakértők egybehangzó véleménye szerint nem szabad kizárólag az állami nyugdíjra hagyatkozni: kulcsfontosságú, hogy időben elindítsunk egy nyugdíjcélú megtakarítást, amellyel jelentősen növelhetjük az időskori bevételeink szintjét.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adománygyűjtés Facebookon

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Választott tisztségviselő menedzserszűrése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink