hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Több vállalkozás egyszerre: mikor dönthető el, ki, hol biztosított?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Kétségtelen, hogy a munka- és társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos adminisztráció területén a családi (kis)vállalkozások a legrugalmasabbak. Egy nagyobb cég esetében lényegesen nehezebben megoldható feladat például egy munkaszerződés visszadátumozása, vagy éppen egy mégsem teljesült kifizetés miatti önellenőrzés, ahogy több lehetőség van az optimális jogviszony meghatározására, módosítására is. Ugyanakkor e rugalmasságnak és „kreativitásnak” is megvannak a korlátai.

A téma feldolgozását kezdjük a legproblematikusabb kérdéskörrel, az egyéni és társas vállalkozó, valamint a kisadózói jogviszony egyidejű fennállásával, ami gyakran egy ténylegesen nem, illetve alig működő egyéni vagy társas vállalkozást és egy prosperáló, tisztes bevétellel rendelkező kisadózó vállalkozást jelent. Ebben a helyzetben életszerű, hogy a vállalkozó(k) utóbbit tekintik főállásnak, míg a másik „alvó” vállalkozásban nem szeretnének járulékot fizetni. Erre a választásra, azonban nem ad módot a jogszabály.  

A kisadózókról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. paragrafusának 8. alpontja egyértelműen úgy rendelkezik, hogy nem főállású az a kisadózó, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

Ezzel szemben a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) nem tesz említést arról, hogy bármilyen hatása lenne az egyéni vagy társas vállalkozó jogállására, járulékfizetési kötelezettségére, ha a vállalkozó egyidejűleg kisadózó is. Így hiába az ezzel ellentétes szándék, főállásnak a társas vállalkozói jogviszony minősül. Különösen ellentmondásosnak akkor tűnik mindez, ha a társas vállalkozói jogviszonyt csak az ügyvezetésre való jogosultság alapozza meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további példákon keresztül mutatjuk be, mikor, mely jogviszonyában számít biztosítottnak a vállalkozó.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Részletesebben is tájékozódhat a témában az Adózóna legújabb kiadványából, amely segítséget nyújt a többes jogviszony egyes eseteinek értelmezéséhez, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés megkönnyítéséhez.

Rendelje meg most a 2018. októberben megjelent "Többes jogviszony a gyakorlatban" című kiadványt! → MEGRENDELEM

.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink