Tévhitek a gyedről: 10 fontos kérdés, amivel jó tisztában lenni

Megosztás Tetszik

Számos félreértés, tévhit övezi a különféle egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat. Cikksorozatunk első részében a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) érintő kérdéseket tisztáztuk. Folytatva sorozatunkat, mostani cikkünkben a gyermekgondozási díjjal (gyed) foglalkozunk.

A gyed a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.

1.) Csak az anyák igényelhetik?

A legevidensebb helyzet, hogy a gyermek születésével kapcsolatos ellátásokat az anyák tudják igényelni. Míg a csecsemőgondozási díjnál (csed) többnyire így van (ott is van néhány kivétel), azonban a gyednél a jogszabály szülőt említ.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42/A § (1) bekezdése alapján „gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő […]”.

Tehát az apa – ha a jogosultsági feltételeknek megfelel, akkor – ugyanúgy tudja igényelni a gyedet, mint az anya, a kérelmükben, illetve a jogosultsági feltételekben sincsen semmilyen különbség.

Az Ebtv. 42/G §-ának értelmében ráadásul a nagyszülő is jogosult lehet gyedet igényelni, ő is otthon tud maradni az unokával. A jogosultsági feltételek nagyszülő esetében azonban szigorúbbak:

„42/G § (1) A gyermekgondozási díjra a 42/A § (1) bekezdése alapján jogosult személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alapjogosult) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának – ide nem értve a családbafogadó gyám házastársát – vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá a szülővel együtt élő biztosított házastárs (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha

a) a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,

b) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a Tbj. 6. §-a szerinti jogviszony – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,

c) a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,

d) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és

e) azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.”

2.) Elég, ha az igényléskor dolgozom?

Ahogy a csednél, a gyednél is alapelvárás, hogy szükséges a gyermek születése előtti 2 évben a 365 biztosítotti nap megléte. Tehát nem elég, ha van munkája az igénylőnek, amikor a gyedet kérelmezi. Ha nincs meg a 365 nap, akkor nem fog járni gyed, esetleg méltányosságból lehet megkapni. A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie, viszont kiemeljük, hogy nem a gyed előtt, hanem a gyermek születése előtt kell meglennie a 365 napnak.

Az apáknál nincs csed, és fel szokott merülni ez a félreértés, hogy nem a gyermek születése előtt nézik a szükséges napok meglétét.

Alapesetben a biztosított szülőnek jár, tehát a másik feltétel, hogy biztosítási jogviszony szükséges a gyed igénylésekor.

Beszélhetünk azonban úgynevezett passzív ellátásról is, amikor a csed járt az anyának, utána biztosítási jogviszonya a csedre való jogosultságának időtartama alatt megszűnt (mert például határozott idejű volt a szerződése), gyedre azonban ugyanúgy jogosult lesz annak ellenére, hogy a gyed indulásakor nincs semmilyen biztosítási jogviszonya.

3.) A munkavállaló is kérelmezheti?

A gyed egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amit magánszemélyként igényelni nem lehet, a foglalkoztatót megkerülni nem tudjuk. A Magyar Államkincstár honlapján mindig fent vannak az aktuális dokumentumok, az igénylők (nyomtatványok), itt (https://www.allamkincstar.gov.hu/csaladok-tamogatasa/Csalad_gyermek/gyermekgondozasi-dij-gyed) megtaláljuk a gyed igénylőjét („Kapcsolódó nyomtatványok” címszó alatt) is. Ezt kell a magánszemélynek kitöltenie, majd leadnia a foglalkoztatója felé. Ha a csedet is ő igényelte, akkor nincs szükség további okmányok bemutatására/benyújtására (mellékletre), ha azonban az apa igényli a gyedet, akkor kell a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Az apa, illetve nagyszülői gyed esetén a nagyszülő is a saját munkahelyén tudja leadni az igényét (kérelmet).

4.) Korlátozottan lehet mellette munkát végezni?

Az évek során változott az ellátások melletti munkavégzés korlátozása, illetve engedélyezése. Most már több éve a gyed mellett korlátlanul lehet munkát végezni. Nincs tehát olyan korlátozás, hogy csak a gyermek fél-, vagy egyéves kora után lehet dolgozni az ellátás mellett, és a teljes munkaidő sem jelent problémát. Éppen ezért nem jelent az sem akadályt, ha a szülők úgy döntenek, hogy az apa veszi igénybe a gyedet, de ugyanúgy dolgozni fog, nem ő marad otthon a gyermekkel.