Tévhitek a csedről: 10 fontos kérdés, amivel jó tisztában lenni

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Számos félreértés, tévhit övezi a különféle egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat. Tervezett cikksorozatunk első részében a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) érintő kérdéseket, majd a második részében a gyermekgondozási díjat (gyed) érintő kérdéseket tisztáztuk. Folytatva sorozatunkat, mostani cikkünkben a csecsemőgondozási díjjal (csed) foglalkozunk.

1.) Csak az anyák igényelhetik?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40. § (1) bekezdése úgy kezdődik, hogy „Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke […]”. Alapértelmezett tehát a vér szerinti anya, azonban a 40. § (4) bekezdés rendelkezik arról, hogy kik lehetnek még jogosultak a csed igénylésére:

  • az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette;
  • a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza;
  • a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák;
  • a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal;
  • az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák;
  • az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal;
  • az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe;
  • a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt.

2.) Akinek nincs munkaviszonya, az a személy nem jogosult csedre?

A csecsemőgondozási díjnak két feltétele van:

  • az igénylő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított legyen; és
  • akinek a gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő 42 napon belül, vagy

b) a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül

születik.

A feltétel tehát nem az, hogy a kérelmező feltétlenül munkaviszonyban álljon, hanem az, hogy biztosítotti jogviszonya legyen, amit a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a részletez. Ez leggyakrabban valóban a munkaviszony, de lehet például egyéni vagy társas vállalkozó is, őstermelő (ha biztosított), megbízási jogviszonyban lévő (ha biztosított), de akár álláskeresési járadékból is lehet „szülni menni” és csedet igényelni.

Az Adózóna cseddel kapcsolatos további cikkeit itt olvashatja el.

3.) Csedet csak a szülés napjától lehet igényelni?

A csed a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168 napig jár, kivéve az Ebtv. 40. § (1a) bekezdése szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor.

Ha a csed iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. Példa erre: ha a kismama ki van írva 2025. július 29-ére, akkor a csedet akár július 1-jétől is indíthatja. Mindig a terhesgondozási kiskönyvben lévő dátumhoz kell igazodni ilyenkor, a csed iránti kérelemhez is ennek a másolatát kell benyújtani.

A csed akkor is 168 napig jár, ha hamarabb indul az ellátás, azonban ebben az esetben a gyed folyósítási időszaka hosszabb lesz, hiszen az a 169. naptól a gyermek 2 éves koráig jár.

Két dolgot mindenképpen érdemes mérlegelni ahhoz, hogy mikor indítjuk a csedet:

  • a csed előtti ellátás összege, tehát például a táppénz vagy a szabadság összege lesz-e magasabb vagy a csed utáni ellátás összege, vagyis a gyed;
  • a csed indításának napja befolyásolja, hogy melyik lesz az irányadó időszak, tehát melyik 180 nap az, ami alapján a csed naptári napi alapját és összegét számolni fogják.
Olvassa el az Adózóna kapcsolódó cikkét is: Tévhitek a gyesről: 10 fontos kérdés, amivel jó tisztában lenni, Tévhitek a gyedről: 10 fontos kérdés, amivel jó tisztában lenni

4.) Csedből vonnak szja-t?

2025. június 30-áig ez így volt, azonban 2025. július 1-jétől mind a csed, mind a gyermekgondozási díj (gyed), mind az örökbefogadói díj (öfd) mentes a személyi jövedelemadó (szja) alól. A csed esetében ez azt jelenti, hogy a csed bruttó összegéből semmit sem vonnak, a bruttó összeg egyenlő a nettóval. Ez viszont azt is jelenti, hogy semmilyen adókedvezmény nem érvényesíthető belőle, legyen szó például családi, személyi, vagy első házas kedvezményről. A családban (apával) mindenképpen érdemes átbeszélni, hogy hogyan tudja a család a legjobban optimalizálni az adókedvezményeket éves és családi szinten.

A jogszabály ráadásul azt írja elő, hogy az adómentességet a 2025. július 1-jétől folyósított ellátásokra kell alkalmazni. Ha tehát visszamenőlegesen nyújtja be valaki a csedre vonatkozó igényét, de július 1. után folyósítják, akkor a teljes időszakra járó csed adómentes lesz.

5.) Csed mellett tilos minden keresőtevékenység?

2025. június 30-áig tilos volt a csed mellett minden keresőtevékenység, kivéve a nevelőszülői jogviszony. Ez július 1-jétől úgy változik, hogy a gyermek 90 napos kora után – tehát a 91. naptól – folytatható már keresőtevékenység. Ebben az esetben azonban csak a csed naptári napi alapjának a 70%-a jár.

Munkát akár másik munkaviszonyban is lehet végezni, vagy egyéni vállalkozást is lehet indítani, amennyiben a munkavállaló munkaszerződése ezt lehetővé teszi. A csedben részesülő személy felelőssége azonban az, hogy a munkáltatóját tájékoztassa arról, hogy csed mellett munkát végez.

A Magyar Államkincstár oldalán megtalálható az adatváltozás bejelentő lap, amin tájékoztatni tudja a munkavállaló a munkáltatót a változásról, vagyis, hogy keresőtevékenységet folytat.

Bár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) még nem követte le a szülési szabadság megszüntetését, érdemes 30 nappal kalkulálni, vagyis a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Az ugyanis nem elvárható, hogy a munkáltató egyik napról a másikra vegye vissza a munkahelyére a munkavállalót a szülési szabadság alatt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben – egyebek mellett – ismertetjük, hogy külföldi munkaviszony után is jár-e csed Magyarországon, vagy ha valaki csedre jogosult, akkor automatikusan jogosult lesz-e gyedre is, illetve ikrek esetén dupla összegű csed jár-e?

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Efo turisztikai idénymunkában

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

MOHU-számla bevallása mely időszakban?

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 július
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink