Tévhitek a csedről: 10 fontos kérdés, amivel jó tisztában lenni

Megosztás Tetszik

Számos félreértés, tévhit övezi a különféle egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat. Tervezett cikksorozatunk első részében a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) érintő kérdéseket, majd a második részében a gyermekgondozási díjat (gyed) érintő kérdéseket tisztáztuk. Folytatva sorozatunkat, mostani cikkünkben a csecsemőgondozási díjjal (csed) foglalkozunk.

1.) Csak az anyák igényelhetik?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40. § (1) bekezdése úgy kezdődik, hogy „Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke […]”. Alapértelmezett tehát a vér szerinti anya, azonban a 40. § (4) bekezdés rendelkezik arról, hogy kik lehetnek még jogosultak a csed igénylésére:

• az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette;
• a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza;
• a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák;
• a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal;
• az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák;
• az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal;
• az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe;
• a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt.

2.) Akinek nincs munkaviszonya, az a személy nem jogosult csedre?

A csecsemőgondozási díjnak két feltétele van:

• az igénylő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított legyen; és
• akinek a gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő 42 napon belül, vagy

b) a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül

születik.

A feltétel tehát nem az, hogy a kérelmező feltétlenül munkaviszonyban álljon, hanem az, hogy biztosítotti jogviszonya legyen, amit a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a részletez. Ez leggyakrabban valóban a munkaviszony, de lehet például egyéni vagy társas vállalkozó is, őstermelő (ha biztosított), megbízási jogviszonyban lévő (ha biztosított), de akár álláskeresési járadékból is lehet „szülni menni” és csedet igényelni.

3.) Csedet csak a szülés napjától lehet igényelni?

A csed a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168 napig jár, kivéve az Ebtv. 40. § (1a) bekezdése szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor.

Ha a csed iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. Példa erre: ha a kismama ki van írva 2025. július 29-ére, akkor a csedet akár július 1-jétől is indíthatja. Mindig a terhesgondozási kiskönyvben lévő dátumhoz kell igazodni ilyenkor, a csed iránti kérelemhez is ennek a másolatát kell benyújtani.

A csed akkor is 168 napig jár, ha hamarabb indul az ellátás, azonban ebben az esetben a gyed folyósítási időszaka hosszabb lesz, hiszen az a 169. naptól a gyermek 2 éves koráig jár.

Két dolgot mindenképpen érdemes mérlegelni ahhoz, hogy mikor indítjuk a csedet:

• a csed előtti ellátás összege, tehát például a táppénz vagy a szabadság összege lesz-e magasabb vagy a csed utáni ellátás összege, vagyis a gyed;
• a csed indításának napja befolyásolja, hogy melyik lesz az irányadó időszak, tehát melyik 180 nap az, ami alapján a csed naptári napi alapját és összegét számolni fogják.

4.) Csedből vonnak szja-t?

2025. június 30-áig ez így volt, azonban 2025. július 1-jétől mind a csed, mind a gyermekgondozási díj (gyed), mind az örökbefogadói díj (öfd) mentes a személyi jövedelemadó (szja) alól. A csed esetében ez azt jelenti, hogy a csed bruttó összegéből semmit sem vonnak, a bruttó összeg egyenlő a nettóval. Ez viszont azt is jelenti, hogy semmilyen adókedvezmény nem érvényesíthető belőle, legyen szó például családi, személyi, vagy első házas kedvezményről. A családban (apával) mindenképpen érdemes átbeszélni, hogy hogyan tudja a család a legjobban optimalizálni az adókedvezményeket éves és családi szinten.

A jogszabály ráadásul azt írja elő, hogy az adómentességet a 2025. július 1-jétől folyósított ellátásokra kell alkalmazni. Ha tehát visszamenőlegesen nyújtja be valaki a csedre vonatkozó igényét, de július 1. után folyósítják, akkor a teljes időszakra járó csed adómentes lesz.

5.) Csed mellett tilos minden keresőtevékenység?

2025. június 30-áig tilos volt a csed mellett minden keresőtevékenység, kivéve a nevelőszülői jogviszony. Ez július 1-jétől úgy változik, hogy a gyermek 90 napos kora után – tehát a 91. naptól – folytatható már keresőtevékenység. Ebben az esetben azonban csak a csed naptári napi alapjának a 70%-a jár.

Munkát akár másik munkaviszonyban is lehet végezni, vagy egyéni vállalkozást is lehet indítani, amennyiben a munkavállaló munkaszerződése ezt lehetővé teszi. A csedben részesülő személy felelőssége azonban az, hogy a munkáltatóját tájékoztassa arról, hogy csed mellett munkát végez.

A Magyar Államkincstár oldalán megtalálható az adatváltozás bejelentő lap, amin tájékoztatni tudja a munkavállaló a munkáltatót a változásról, vagyis, hogy keresőtevékenységet folytat.

Bár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) még nem követte le a szülési szabadság megszüntetését, érdemes 30 nappal kalkulálni, vagyis a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Az ugyanis nem elvárható, hogy a munkáltató egyik napról a másikra vegye vissza a munkahelyére a munkavállalót a szülési szabadság alatt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben – egyebek mellett – ismertetjük, hogy külföldi munkaviszony után is jár-e csed Magyarországon, vagy ha valaki csedre jogosult, akkor automatikusan jogosult lesz-e gyedre is, illetve ikrek esetén dupla összegű csed jár-e?