hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Táppénz, csed, gyed: munkaviszonyban lévő kismama hol, mikor, hogyan igényelje az ellátásokat?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Sok munkáltató kifejezetten támogatóan áll a kismamákhoz, és segíti őket információkkal a várandósság időszakában is, sok munkavállaló viszont elveszik az információk tengerében, és olyan is előfordul, amikor a foglalkoztató is felkészületlen, és emiatt akár késve is érkezik az első ellátás, vagy be sem adja a foglalkoztató az igénylést. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy mikor milyen ellátást tud igényelni a munkaviszonyban dolgozó várandós kismama, mi kell hozzá, hol tudja leadni az igényét.

Várandósság időszaka

Már a várandósság alatt sok kérdés merül fel a kismamában, kezdve a keresőképtelenség szabályairól. A munkáltatónak érdemes lehet összeállítani egy rövid kisokost a legfontosabb kérdésekről, tudnivalókról az ellátásokkal kapcsolatban. A várandósság alatt fel szokott merülni az a kérdés, hogy kihasználhatja-e a kismama a betegszabadságot, vagy egyből veszélyeztetett terhesként kerül keresőképtelen állományba. Bár a gyakorlatban sokszor kommunikál erről az orvos és a várandós kismama, alapvetően a keresőképtelenség eldöntése orvosszakmai kompetencia.

Ha a kismama veszélyeztetett terhes, és emiatt kerül keresőképtelen állományba, akkor nem jogosult már betegszabadságra, egyből 9-es kóddal kerül táppénzre. Ha viszont a váradós kismama például influenzás, és emiatt lesz keresőképtelen, akkor a táppénzes papírján 8-as kód fog szerepelni, ami alapján lehet betegszabadságon, ha még nem merítette ki az évi 15 napot.

A táppénzes papírt kéthetente állítja ki a háziorvos, és ezt kell a munkáltató felé folyamatosan továbbítani, ami alapján a betegszabadságát/táppénzét kapja a munkavállaló. Amennyiben a foglalkoztató tb-kifizetőhely, akkor onnan történik a folyósítás is táppénz esetében. Ha nem tb-kifizetőhely, akkor a foglalkoztatónak 5 nap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa elektronikusan a székhely szerinti kormányhivatal felé az igénylést, ahol meghatározzák a táppénz naptári napi alapját, majd folyósítják az ellátást.

A munkavállaló tehát nem tudja kikerülni a foglalkoztatót, önállóan nem tudja benyújtani a kérelmet. Ha azt tapasztalja a várandós kismama, hogy nem érkezik számára táppénz, a foglalkoztató nem ad számára megfelelő tájékoztatást, akkor az egészségbiztosítási főosztály ellenőrzési osztályán tud ellenőrzést kérni a foglalkoztatóra a munkavállaló.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a csed, gyed, gyes igénylésére vonatkozó tudnivalókat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Garanciális csere – import (áfa)

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Bérleti díj áfa-visszaigénylése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 április
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink