Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, táppénz – számoljon-e vele az egyéni vállalkozó a szocho felső határánál?

Megosztás Tetszik

A bérbeadásból származó jövedelmet és a kapott táppénzt figyelembe kell-e venni a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozónál a szocho felső határának számításakor? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) alapján szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség áll fenn

• a vállalkozásból kivont jövedelem [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 68. §],
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv. 65/A. §),
• az osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §),
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja tv. 67. §),
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme

után azzal, hogy a fenti öt jövedelem esetén a fizetési kötelezettség csak a Magyarországon adóztatható rész kapcsán áll fenn.

A fenti jövedelmeknél felső határ érvényesül, azaz esetükben a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy Szocho tv. 1. § (1)–(3) bekezdés, valamint az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, ami idén 6 979 200 forint.

A Szocho tv. 1. § (1)–(3) bekezdésében foglalt szja-köteles jövedelembe tartozik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a táppénz is (amely adóköteles társadalombiztosítási ellátásként az Szja tv.-ben bérjövedelemnek minősül), így ezen jövedelmeket a szociális hozzájárulási adó felső határánál figyelembe kell venni.