Elbocsáthatja a munkáltató azonnali hatállyal azt a munkavállalót, aki visszabeszélt a felettesének, majd a munkát otthagyva elrohant, másnap pedig táppénzt jelentett? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A munkavállaló keresőképtelensége a munkáltatók számára nemcsak munkaszervezési, hanem munkajogi kérdéseket is felvet. Különösen akkor merülnek fel nehézségek, ha a munkáltató kétségbe vonja a keresőképtelenség indokoltságát, vagy olyan információ jut a tudomására, amely szerint a munkavállaló betegállománya alatt utazik, más keresőtevékenységet végez, ez egyebekben a munkavállaló közösségimédia-aktivitásából is napvilágra kerülhet. Fontos azonban, hogy a keresőképtelenség önmagában nem jelenti a munkavállaló valamennyi tevékenységének tilalmát, és a munkáltató sem jogosult korlátlanul ellenőrizni a munkavállaló magánéletét.
Cikkünkben nem pusztán a munkaviszony/biztosítási jogviszony megszűnése, illetve szünetelése közötti különbségre hívjuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a státuszváltozás milyen hatással van a biztosítási jogviszonyra, jogosult-e orvosi ellátásra az adott személy a megszűnést, illetve szünetelést követően, mi lesz a folyamatban lévő táppénzzel, mely esetekben tud a munkavállaló álláskeresési járadékra bejelentkezni, és miért érdemes figyelni a folyamatos jogviszony meglétére is.
A társadalombiztosítás sajátos járulékfogalma a foglalkoztató terhelő táppénz-hozzájárulás. Ismertetjük ennek előírásait, továbbá, hogy milyen esetek mentesíthetnek a kötelezettség alól.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték