A nyugdíjban ennyit érnek az aktív évek keresetei

Megosztás Tetszik

Milyen kereseteket kell beszámítani a nyugdíjba? Mennyit ér a 2014-es nyugdíj-megállapításnál mondjuk az 1988-as kereset? Mit jelent a valorizáció és a degresszió? Összefoglaltuk.

Az öregségi nyugdíjakat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő függvényében kell kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53 százaléka, 40 év esetén pedig a nyugdíjalap 80 százaléka a nyugdíj. Ha valaki 40 évnél hosszabb szolgálati időt szerzett, minden plusz év újabb 2-2 százalékpontos növekedést eredményez a nyugdíjban, 50 (vagy ennél több) év szolgálati idő esetén a nyugdíj a nyugdíjalap 100 százaléka lesz.

A nyugdíj kiszámításánál (fő szabály szerint) az 1988-tól elért nyugdíjjárulék-köteles bruttó keresetből kell kiindulni. Így 2012 végéig az úgynevezett járulékplafon feletti rész már nem számít bele ebbe a keresetbe. 2013. január 1-jétől megszűnt az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ, így az egyénnek felső korlát nélkül az összes járulékköteles jövedelme után meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, következésképpen ez is beszámítódik a bruttó keresetbe.

Ezt követően évenként meg kell határozni a jövedelemszerző napokat.

A nyugdíjszámítás menetének következő állomása a nettó kereset/jövedelem meghatározása. Ezt is évente kell elvégezni, a tárgyévre vonatkozó adó- és járulékszabályok (és meghatározott adókedvezmények) figyelembevételével. A bruttó jövedelmet/keresetet először a ráeső (adott évi) egyéni járulékokkal kell csökkenteni, s az így kapott összegből levonni a tárgyévben érvényes személyi jövedelemadót. A végeredmény a tárgyévi nettó kereset/jövedelem.

Ezt követi az úgynevezett valorizáció. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjazás évét megelőző évek átlagkeresetét fel kell szorozni a nyugdíjazás évét megelőző év szintjére. Tehát ha valaki 2014-ben megy nyugdíjba, az ő 2012. évi és azt megelőző kereseteit a 2013. évi szintre kell felhozni. Az egyes évekre vonatkozó szorzószámokat minden évben március körül teszi közzé rendeletében a kormány.  Így a legújabb szorzószámok még nem ismertek, ezért annak, aki 2014 elején megy nyugdíjba, számára csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, amit később kiigazítanak a nyugdíj-megállapító szervek.  A korábbi valorizációs számok a nyugdíjelőleg számításnál például az 1988-as (előzőekben leírt módon kiszámított) keresetnek a 20,452-szeresét, a 2000. évinek a 2,587-szeresét, míg a 2010. évinek az 1,085-szeresét, a 2011. évinek pedig az 1,02-szorosát kell venni.  A végleges szorzószámok ennél magasabbak lesznek és valorizálják a 2012-es nettó átlagkeresetet is.

Ha ez megvan, meghatározzák a nyugdíjalapot. Ennek első lépése a valorizált nettó jövedelem/kereset súlyozott átlagának meghatározása a jövedelemszerző napok alapján. Ezt a számítást követi az úgynevezett degresszió, ami az átlagnál magasabb jövedelműeket érinti. Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot,
-         a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkereset-rész 90 százalékát,
-         a 421 000 forint feletti átlagkereset-résznek pedig a 80 százalékát
kell a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.   

A nyugdíj összege az így kiszámított átlagkereset és a szolgálati időtől függő (elöljáróban említett) tényező szorzata.
Olvassa el a témában írt korábbi cikkeinket is ITT és ITT!