Diákmunka: szerződéskötéstől a bérszámfejtésen át a NAV-adminisztrációig

Megosztás Tetszik

A nyári kötelező szakmai gyakorlat nemcsak a diákok számára jelent lehetőséget arra, hogy valódi munkatapasztalatot szerezzenek, hanem a fogadó cégeknek is alkalmat kínál arra, hogy fiatal, motivált munkaerőt vonjanak be működésükbe. A diákok foglalkoztatása azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha a munkáltatók pontosan ismerik a vonatkozó jogszabályi és adminisztrációs előírásokat. A Niveus összefoglalta, mire kell figyelni a szerződéskötéstől a bérszámfejtésen át egészen a NAV-adminisztrációig.

Milyen szerződéssel foglalkoztatható a diák?

A megfelelő foglalkoztatási forma attól függ, hogy a tanuló milyen oktatási rendszerben vesz részt. A felsőoktatásban tanuló hallgatók – akár hagyományos, akár duális képzésben vesznek részt – hallgatói munkaszerződés keretében teljesítik kötelező szakmai gyakorlatukat.

A technikumban vagy más középfokú szakképzésben tanulók esetében ezzel szemben szakképzési munkaszerződést kell kötni. Ez jellemzően a teljes képzési időszakra szól, nyári szakmai gyakorlat esetén azonban szakképzéstől függően rövidebb, akár 2–12 hetes időtartamra is létrejöhet a duális képzőhelyeken

Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere kiemelte: mindkét szerződéstípussal munkaviszony jön létre, ezért a foglalkoztatás során a munka törvénykönyvének vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

Mennyi bért kell fizetni a gyakorlat ideje alatt?

A kötelező szakmai gyakorlat idejére a diákokat díjazás illeti meg. A felsőoktatásban tanulók esetében, amennyiben a gyakorlat legalább hat hétig tart, havonta legalább 209 820 forint, vagyis a 2026-os minimálbér 65 százaléka jár. Duális képzésben ez a díjazás nemcsak a szakmai gyakorlat időszakára, hanem a teljes tanévre vonatkozik.

A szakképzésben részt vevő tanulók havi munkabére legalább 100 000, legfeljebb 168 000 forint lehet. Ez az összeg adómentes, mértéke pedig a központi költségvetésben meghatározott önköltségi összeghez igazodik.

A hallgatók esetében a minimálbér összegéig szintén adómentes a díjazás, az ezt meghaladó rész után pedig – amennyiben annak feltételei fennállnak – igénybe vehető a 25 év alattiak személyijövedelemadó-kedvezménye.

Hány órát dolgozhat egy diák?

A diákok munkaidejére szigorú szabályok vonatkoznak. A felsőoktatási hallgatók naponta legfeljebb nyolc, hetente pedig maximum negyven órát dolgozhatnak, rendkívüli munkaidő azonban nem rendelhető el számukra.

A szakképzésben tanulók esetében a 18 év alattiak napi munkaideje legfeljebb hét óra, nagykorúaknál pedig maximum nyolc óra lehet. Munkát kizárólag reggel 6 és este 10 óra között végezhetnek.

Milyen juttatások adhatók?

A munkabéren felül többféle juttatás is biztosítható a diákoknak. Adómentesen adható például utazási költségtérítés, amennyiben a munkába járás közigazgatási határon túlról történik.

A szakképzésben részt vevő tanulók számára évente legfeljebb 168 000 forint értékű egyéb juttatás biztosítandó a képzőhelyen foglalkoztatott munkavállalók juttatásaival összhangban, amelybe az étkezési hozzájárulás, a SZÉP-kártya és más természetbeni juttatások is beletartozhatnak.

Bartók Szandra felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a juttatások a minimálbér összegéig szintén adómentesek az Szja tv. szerint, az ezt meghaladóan jutatott rész azonban már béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként adózik a foglalkoztatónál.

Milyen adminisztrációval jár a foglalkoztatás?

A diákfoglalkoztatás adminisztrációja a választott jogviszonytól függően eltérő.

A felsőoktatásban tanuló hallgatók hallgatói munkaszerződés alapján fennálló jogviszonya nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, ezért NAV-bejelentésre sincs szükség.

A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók ugyanakkor biztosítottnak minősülnek, ezért őket a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz, jövedelmükről pedig havi bevallást is kell készíteni.

Fontos ugyanakkor, hogy sem a hallgatói, sem a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott diákok után nem terheli a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.

Hogyan történik a bérszámfejtés és a kifizetés?

A bérszámfejtés során ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a rendes munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók esetében. Az elszámolást havonta kell elvégezni, bérjegyzéket kell kiállítani, és a kifizetésre vonatkozó határidők is megegyeznek az általános munkajogi előírásokkal.

Lényeges eltérés ugyanakkor, hogy a szakmai gyakorlat díjazása kizárólag banki átutalással fizethető ki, készpénzes teljesítésre ebben az esetben nincs lehetőség.

Milyen szerepe van az iskolának?

A szakmai gyakorlat megszervezésében az oktatási intézményekkel való együttműködés is kulcsfontosságú.

A felsőoktatási hallgatók esetében a fogadó cég és az egyetem együttműködési megállapodást köt, a gyakorlat megkezdéséhez pedig jellemzően befogadó nyilatkozatra is szükség van.

Szakképzés esetén az iskolának igazolnia kell, hogy a tanuló sikeresen teljesítette az ágazati alapvizsgát. Ezt követően kezdődhet meg a gyakorlati képzés a duális képzőhelyen.

Bartók Szandra arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaidő nyilvántartása minden diák esetében kötelező. A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók munkaidejét emellett a KRÉTA rendszerben is rögzíteni kell.