Megváltozott munkaképességű személyek: mutatjuk, kinek, hogyan jár rendszeres pénzbeli ellátás

Megosztás Tetszik

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény határozza meg, hogy az érintett személyek milyen – a komplex vizsgálat megállapításán túli – feltételek mellett jogosultak ellátásra. Cikkünkben részletezzük, kinek, mire kell odafigyelnie, hogy ellátásban részesülhessen, mely egyéb ellátások adhatók, illetve nem adhatók párhuzamosan.

A megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozó szabályokat rögzítő 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény 2. paragrafus (1) bekezdésének

a) pontja a biztosítási feltételeket taglalja,

b) pontja a keresőtevékenység kizárását tartalmazta, ám ez év január 1-jétől hatálytalan, és végül

c) pontja azt szabja feltételként, hogy az érintett ne részesüljön rendszeres pénzellátásban.

Az 1. paragrafus 10. pontja szerint a jogszabály alkalmazásában rendszeres pénzellátásnak

– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint

– a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások

minősülnek, ide nem értve

– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait,

– a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot,

– a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat,

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és

– a gyermekgondozást segítő ellátást.

A szociális törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontja szerint a következő ellátások tekintendők rendszeres pénzbeli ellátásnak:

– a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj,

– az öregségi nyugdíj,

– a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék,

– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,

– az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá

– a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás,

– az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás,

– a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék,

– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai,

– a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka,

– a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

– az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,

– a gyermekek otthongondozási díja,

– az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,

– a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

– a közszolgálati járadék, valamint

– az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, egyéb azonos típusú ellátás.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben összevetjük a két felsorolást, és megállapítjuk, mely ellátások zárják ki egymást, mit kell tenniük az érintetteknek!