Megbízási díj utólagos kifizetése: amikor fejtörést okozhat az adó- és járulékkötelezettség megállapítása

Megosztás Tetszik

Gyakran fordul elő, hogy munkaviszonytól eltérő jogviszonyokban (megbízás, vállalkozási jellegű jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony) a kifizetésre nem havonta, hanem utólag kerül sor.

A rendelkezés második mondata azért is fontos, mert útmutatást nyújt arra, hogy a biztosítás elbírálása során mikor kell napokkal kalkulálni.

(Emlékeztetőül: a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó járulékalapot képező – tehát adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő – havi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra számítva ennek a harmincad részét. A biztosítás elbírálása tehát egyszerű osztással történik, a jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamával: hónapjával, hónapjaival vagy napjaival.)

Ha megbízási díj kifizetésére a megbízás teljesítése után kerül sor, előfordulhat, hogy ez az időpont a következő évre esik, ahogy az is gyakori eset, hogy a megbízás tartama sem több évet érint. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy miként kell a minimálbér összegét figyelembe venni a biztosítási összeghatár meghatározása során, hiszen ez az érték is évről évre változik?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, hogyan változhat az adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség később kifizetett megbízási díj esetén!