Magánnyugdíj: alig néhány napja maradt az Alkotmánybíróságnak

Megosztás Tetszik

Néhány napja maradt az Alkotmánybíróságnak (Ab), hogy döntsön a magánnyugdíjpénztáraknál maradt és ezért a nemzeti kockázatközösségből kizárt 98 ezer tag jogairól. Ha nem végez időben a testület, jövőre már nem foglalkozhat az eddig beadott indítványokkal: az Ab-ról szóló, nemrég elfogadott törvény ugyanis ezt megtiltja, írja a hvg.hu.

A 15 bíró képtelen dűlőre jutni az ügyben, pedig már a nyáron elkészült az alkotmányellenességet kimondó határozattervezet, és a Bokros-csomag időszakából számos olyan támpontja van a testületnek, aminek révén elmeszelhetné a pénztári vagyon kikényszerített államosítását.

Nem garantált többé, hogy a bérekből, fizetésekből levont különféle járulékok, társadalombiztosítási hozzájárulások után az állam automatikusan nyújt szolgáltatásokat – ezzel a Rogán Antal által javasolt kiegészítéssel lépett életbe az az adótörvénycsomag, mely november 29-én, az államfői aláírást követően meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ugyanez a törvény, a hvg.hu írása szerint, a nyugdíj-hozzájárulást, az egészségügyi és a munkaerő-piaci járulékot összevonva és átnevezve bevezette a 27 százalékos új adófajtát, a szociális hozzájárulási adót.

A járulékok átkeresztelése, az állam polgáraival szembeni ellátási kötelezettségeinek fellazítása olyan új jogi helyzetet teremt, amelyet az Alkotmánybíróságnak (Ab) is figyelembe kell vennie a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló döntésében. Azaz a testületnek – amely 11 hónapja vizsgálja a kérdéskört, de még nem hozott határozatot – mérlegelnie kell az új körülményeket, hiszen az Ab mindig a hatályos jogszabályok alapján dönt.

Az Alkotmánybíróságnak összesen két hete, és várhatóan négy tárgyalási napja maradt az ügy lezárására. A parlament által november közepén megszavazott alkotmánybírósági törvény ugyanis leszögezi, hogy a folyamatban lévő ügyek január 1-jével megszűnnek, a testület nem foglalkozhat azokkal az indítványokkal, amelyeket 2012 előtt adtak be.

Ha a hátralevő időben mégis dönt azt Ab, akkor mérlegelnie kell, hogy a nyugdíjjárulék adóvá való átnevezése milyen következményekkel jár, hiszen egy tavalyi alkotmánymódosítás szerint a testület nem járhat el adóügyi kérdésekben, amíg az államadósság nem csökken egy meghatározott szint alá. Ez pedig ebben a parlamenti ciklusban várhatóan nem fog bekövetkezni.

Tudjon meg mindent a megújult Adózónáról itt!