Magánnyugdíj-pénztár tagok sorsa 2012-ben

Megosztás Tetszik

Három törvény is született 2011-ben a magánnyugdíj-pénztártagok életét befolyásolta. Lássuk, hogyan alakul a magánnyugdíj-pénztártagok további sorsa, illetve hogyan alakulnak a velük kapcsolatos foglalkoztatói kötelezettségek az elfogadott 2012. évtől hatályos adó- és járulék-módosítások ismeretében.

A magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával, illetve megszüntetésével összefüggésben tavaly októbertől három törvény is megjelent:

A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény még csak a kötelező magánnyugdíj-pénztár tagságot törölte el, illetve lehetővé tette a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe. Ezután a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény ennél jóval továbbment, kimondva, hogy 2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig a magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértéke 0 százalék, azaz a jelzett időszakban a magánnyugdíj-pénztár tagját is nyugdíjjárulék terheli.

Aztán jött Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról  szóló 2010. évi CLIV. Törvény, amely arról rendelkezett, hogy mindenki automatikusan visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, aki nem nyilatkozik arról 2011. január 31-éig, hogy szeretne magánnyugdíj-pénztár tag maradni. Ők viszont döntésük következményeként – szerzett jogosultságuk rögzítése mellett – ezt követően további szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet nem szerezhetnek: 2012-től teljes kizárólag tagdíjat fizetnek, és az állami nyugdíjrendszerhez nem lesz közük. A foglalkoztató által fizetett 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék pedig 2011. december 1-jétől „munkáltató nyugdíj-hozzájárulás” néven adóvá alakul át.

Nemcsak a társadalombiztosítási járulék 24 százalékos nyugdíjbiztosítási része, hanem az egész társadalombiztosítási járulék adóvá alakul át 2012. január 1-jétől, mégpedig szociális hozzájárulási adóvá. Ezzel párhuzamosan a Tbj.-ben alapelvi szinten rögzítették, hogy a biztosítottak ellátási jogosultságát az egyéni járulékfizetés határozza meg. Mindezekből viszont immár egyenesen következik: hogy nyugdíjjárulék fizetés híján nem szerezhet jogosultságot a biztosított nyugellátásra, annál is inkább, mivel a kifizető által fizetett szociális hozzájárulási adóért (egyezően a többi adónemmel) semmilyen közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. Milyen következményekkel járhat még az adórendszer 2012-es átalakítása?