Lehet-e korhatár előtti ellátást megállapítani szolgálati járandóság helyett?

Megosztás Tetszik

A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.

2011. december 31-éig a hivatásos állományban foglalkoztatottaknak szolgálati nyugdíjat állapítottak meg, ha megfeleltek a korabeli jogosultsági feltételeknek. A nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől történt átalakításától azonban a korábban megállapított szolgálati nyugdíjakat – ha az érintett szolgálati nyugdíjban részesülők eddig az időpontig nem töltötték be a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – már nem nyugdíjként, hanem úgynevezett szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Ezeket a járandóságokat (kivéve, ha az érintett személyek megfelelnek azon, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, melyek fennállása esetén mentesülnek a járandóság csökkentésétől) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelő csökkentéssel folyósítják.

A szolgálati járadékban részesülő személyeknél az ellátásuk (korábban szolgálati nyugdíjuk) megállapítását megelőzően fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított: hivatásos állományban álló személyként a férfiak 10, a nők 8 év után 2 év, valamint minden további 5, nők esetében pedig 4 év hivatásos állományban eltöltött idő után további 1-1 év korkedvezményt szerezhettek. Ezért merül fel gyakran kérdésként, hogy a csökkentéssel továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett lehetőség nyílik-e a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembe vételével egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.

A kérdés kapcsán mindenekelőtt azt fontos megemlíteni, hogy a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás alapját más jogszabályi rendelkezések alapján kellett/kellene meghatározni. A szolgálati járandóság összege a fegyveres szervekre irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján kerülhetett kedvezményesen meghatározásra, hiszen annak alapja a szolgálati nyugdíj, járandóság megállapítását megelőző utolsó egy évi hivatásos állományban szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek átlaga. Ezzel szemben, a korhatár előtti ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az általános „civil” nyugdíjszabályok szerint kellene kiszámítani, ami azt jelenti, hogy például egy 2026. április 5-étől megállapítandó korhatár előtti ellátás esetén az 1988. január 1-jétől 2026. április 4-éig szerzett, elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseti adatokat, valamint a 2026. évi valorizációs szorzókat kellene figyelembe venni.

Az eltérő megállapítási időpontok miatt alkalmazott eltérő valorizációs szorzók, valamint a járandóság folyósítása mellett szerzett többlet szolgálati idő és kereseti adatok figyelembevételével nagy valószínűséggel magasabb összegű korhatár előtti ellátást lehetne megállapítani, mint a folyósított szolgálati járandóság összege.

De van-e jogszabályi lehetőség a járandóságról történő lemondásra és ezt követően a korhatár előtti ellátás megállapítására, azaz a két ellátás közötti választásra?

A szolgálati járandóság nem minősül saját jogú nyugdíjnak (öregségi nyugdíjnak), ezért ezen típusú ellátás esetén nincs lemondási tilalom, ami azt jelenti, hogy elvileg – eltérő rendelkezés hiányában – le lehet mondani az ellátásról.

Ugyanakkor a szolgálati járandóság megszűnésére, valamint a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.) 17. §-ának előírásai az irányadók, melynek (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz a kérdésben felvetettek tekintetében, ugyanis kimondja, hogy akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.

A fentieket összegezve tehát nincs lehetőség a két ellátás közötti választásra, azonban ez a tiltás nem eredményezi azt, hogy a szolgálati járandóság melletti keresőtevékenység utáni járulékfizetés elveszne, ugyanis a Khtv. 18. § (2) bekezdése kimondja: ha a szolgálati járandóságban részesülő személy betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, a korhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás csökkentés nélküli összegét automatikusan, külön határozat nélkül öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

Ugyanezen szakasz (3) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az a személy, akinek a szolgálati járandósága a (2) bekezdés alapján öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra, a nyugdíjkorhatára betöltését követően a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíja összegének ismételt megállapítását, ha a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt fennállt keresőtevékenységei alapján legalább 365 nap új szolgálati időt szerzett.

Az öregségi nyugdíj összegét abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a szolgálati járandóság öregségi nyugdíjként továbbfolyósított összegénél.