hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Közterhek felhasználási szerződésnél

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
2

Gyakori, hogy a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység eredményének hasznosítására úgynevezett felhasználási szerződést kötnek az érintettek. Összefoglaltuk, hogy milyen közterheket kell fizetnie a kifizetőnek és a magánszemélynek.

Bár a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) külön nem nevesíti, a felhasználási szerződés egyike a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknak (a T1041-es nyomtatványon saját jogviszony kóddal is rendelkezik), így az e tevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettségét a 6. § (1) f) pontjában foglaltak szerint bíráljuk el.

Mindez a Tbj. 13. § (5) bekezdéséből válik egyértelművé, amely szerint amennyiben a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

Ez utóbbi kitételt akár mellőzhetné is a jogszabály, hiszen a Tbj. 32. szakasza külön rendelkezik arról, hogy nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására, a szabadalom és kiegészítő oltalmi tanúsítvány tárgyát képező találmány, a növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta, a használati- és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta, valamint az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, valamint a találmányi díj, az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díj, a szolgálati és alkalmazotti növényfajta, a szolgálati és alkalmazotti használati- és formatervezési minta tekintetében a nemesítőt, a feltalálót és a szerzőt megillető díj.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példával illusztráljuk, hogy miben tér el a felhasználói szerződésben szereplői szerzői jogdíj és a munkavégzésért járó jövedelem adója és tb-je!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
széles imre

Tisztelt Hajni!
Ez 2021. június 10-ig így is volt, tehát a vázolt helyzetben meg kellett volna fizetnie a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót. Az említett időponttól hatályos a Szocho. (2018. évi LII.) törvény 5. § (1) bekezdés j) pontja, miszerint nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével.
Tehát a szocho. kötelezettség a nyugdíjas személy tekintetében megszűnt valamennyi önálló (e körbe tartozik a kérdéses jövedelem is) vagy nem önálló jövedelem után.
Üdvözlettel:

Jánosi Hajni

Tisztelt Széles Imre,

Én több helyről kértem már fentiekkel kapcsolatban szakértői véleményt, (nyugdíjas szerzői jogdíj) mindenhol ezt írták vissza:

"A felhasználói szerződés egy speciális munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amikor a munkát végző személy szerzői jogi védelem alatt álló művet hoz létre, illetve előadást tart. Ennél a jogviszonynál a díjazás két részből tevődik össze: a munka ellenértékéből és a vagyoni értékű jog átengedésének díjából. Ebben az esetben a munkavégzésért kapott díjazás minősül a keresőtevékenység ellenértékének, a vagyoni
értékű jog átengedése nem munkavégzésért járó díjazás, így az nem nyugdíjas magánszemély esetében sem keletkeztet biztosítotti jogviszonyt."

A SZOCHO tv. mentesíti a kereső tevékenységet folytató nyugdíjasnak kifizetett összeget. Felhasználói szerződés esetén a mentesítés a munkavégzés díjazására vonatkozik. A vagyoni értékű jog átengedése nem kereső tevékenység, így a felhasználói szerződésnek a jogátengedésre vonatkozó díja után a kifizetőnek meg kell fizetnie a szochot.

Ez akkor nem igaz?

Üdvözlettel:

Jánosi Hajni

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Magánszemély termékbeszerzése EU-ból

Nagy Norbert

adószakértő

Külföldi autó tartós bérlet

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 november
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetÉs